VEZÉRLŐ FEJEDELEM. EGERBEN

1. RAKÓCZI FERENC (Borsi, 1676 - Rodostó, 1735)
2. március 7-én érkezett az egri várat körülzáró táborba a szabadságharc idején, és két nappal később megkezdte a vár lövetését. Emlékirataiban így irt erről: ,,Egert szándékoztam megtámadni. ágyukat és mozsarakat hozattam Tokajból, és márciusban elhagytam téli szállásomat. Eger vára régimódi erődítmény volt, a város felé öreg tornyokkal, a szőlők felől pedig igen magas, kétszarvú védőművel, amelyeket a németek meg a háború előtt leromboltattak. Így csak az erős falú belső vár maradt meg.” Március végén otthagyta az ostromot és Gyöngyösre ment, hogy Széchenyi Pál érsekkel tárgyaljon, majd ennek befejezése után visszatért a várat körülzáró táborba. Megbízta Forgách Simont, hogy bírja rá Zinzendorf Ferdinánd ezredest a megadásra. Ez sikerült is azzal a feltétellel, hogyha 9 hónapig nem érkezik külső segítség, akkor átadják a várat a kurucoknak. Az erősség 1705. január 2-4n történt átadása után Ráti Gergelyt nevezték ki parancsnoknak, mert Rákóczi még 1704. december 4-én úgy rendelkezett, hogy Ráti Gergely uram maradjon Egerben addig, mig az ordinarius kapitány oda megyen.” Rákóczi 1705. február 28-án vonult be a városba. A Rác kapunál a vármegye, a város, a katonaság és az egyház vezetőinek az élén maga Telekesy István püspök fogadta. Kíséretében voltak káptalanjának Egerben lakó kanonokjai, valamint a szerzetesrendek képviselői. A főpap rövid magyar nyelvű beszéddel köszöntötte korábbi ellenfelét, amire Rákóczi röviden válaszolt. Június 20-ig tartózkodott a városban. Itt fogadta március 11-én Des Alleurs tábornagyot, XIV. Lajos francia király rendkívüli követét. Itt keresték fel a Habsburg- udvar követei Széchenyi Pál, Viza János és Okolicsányi Pál, „.az békességre czélzó tracta” folytatása érdekében. 1706. február 20-án ismét Egerbe érkezett és április 21-ig volt itt. 1708. május 15- június 14 között újra a városban tartózkodott. Még ez év augusztus 11-én ismét Egerbe érkezett és szeptember 26-án távozott. Itt fogadta az orosz követséget, amely I.Péter cár közbenjárását ajánlotta a béke megteremtése érdekében. A svédekkel élet-halál harcban álló cár ugyan nem adhatott katonai segítséget, de diplomáciai úton támogatta a magyar szabadságharcot. Eger lett, ahogy Rákóczi mondta, „ az ország közepe”, kedvenc hadiszállása, ahol béketárgyalásokat folytatott, az országot igazgatta. A város hadi népe derekasan kivette részét a harcokból.

1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház magyar tróntól való megfosztását. Az erről készült okmányt Telekessy püspök látta el először kézjegyével. Az öreg főpásztor hűségesen ragaszkodott a fejedelemhez. Egerbe gyülekeztek a sebesültek, hogy az egri fürdőkben gyógyulást találjanak.

1709. május 22-én Rákóczi a katonáskodó egriek számára adómentességet biztosított. 1710 elején általános hadiszemlét tartott, s január 15- én kelt levelében többek között arról is értesiti Bercsényit, hogy Perényi Miklós várparancsnok ezredét kifogástalan állapotban találta. 1710. április 4-én Rákóczi néhány napi fürdőzésre érkezett a városba. A ferences templom keleti tornyában található a Rákóczi által adományozott és többször átöntött harang.,

A szabadságharc ügye 1709-ben vészes hanyatlásnak indult. A Habsburg hadak egyre jobban visszaszorították a kuruc seregeket. Eger várát, a császári csapatok 1710. november 22-én elkezdtek ágyúzni. A bombázás következtében elapadtak a vár kútjai. Ekkor omlott le a Szép bástya déli támfala is 1710. december 1-én feladni kényszerültek a várat. Telekessy püspök is belátta, hogy a további kitartás csak még több vért kívánna. Egyesek a vár feladása miatt árulónak tartották a püspököt, de nem volt az, csak ésszerűen cselekedett. Maga a fejedelem sem tartotta árulónak, s tisztelettel emlékezett meg róla emlékirataiban.

Forrás: Kiss Péter—Hatszáznégyen Eger múltjából…

Az összes reakció:

85János Bartus, Tamásné Szabó és további 83 ember