VÉCSEY SÁNDOR AJNÁCSKŐI KAPITÁNY Eger vára 1687-évi ostromnál

Születési adatai nem ismertek. A Vécsey-család eredetét a 15. századig tudjuk visszavezetni, nevük az Abaúj vármegyei Hernádvécse nevéből származik. Vécsey Sándor 1649-ben kapta adományként Ajnácskő várát és tartozékait, miután a Kamara váltságdíj fizetésével kiszabadította I. Rákóczi György fogságából, ahol három esztendőt töltött.

Gróf Csáky István felső Magyarország főkapitánya megbízása alapján Vécsey Sándor nevezte ki Fenessy Györgyöt 1686. december 16-án egri püspökké és főispánná. Pápai jóváhagyása később 1687. május 4-én történt meg.

Az 1687. évi egri ostrom során az Almagyar-domb tetején egy sáncot építettek ki, amely lezárta kelet felé az Eger köré vont ostromzárat. Ennek a sáncnak volt a parancsnoka Vécsey Sándor 1500 főnyi katonájával.. Feladatai közé tartozott a Noszvaj és a még török kézben lévő Cserépvár felé futó út ellenőrzése is.

1674-ben a törökkel szövetkező Thököly hadai rövid időre elfoglalták az ajnácskői várat, de azt 1685-ben Vécsey Sándor Sirok várával együtt visszafoglalta. Tettéért 1692. november 21-én I. Lipót császártól királyi adományt kapott Ugocsa, Zemplén és Gömör megyékben, valamint bárói rangot is.

Vécsey Sándort 1697-ben Thököly Imre katonái ölték meg. Tiszteletére a város utcát és völgyet nevezett el róla. Leszármazottja volt Vécsey Károly honvéd tábornok, az 1849-es aradi vértanúk egyike.

Forrás: Wikipédia