Ottavio Baldigara várépítő mérnök után 1582-ben Cristoforo della Stella folytatta a vár építési munkálatait. Ekkorra már elkészültek a téglával boltozott kazamaták is a bástyák alatt. A török stratégiája a várfal felrobbantása volt, ami után a leomlott falnál nagy erővel támadást indított. Nyilván a lebontott várfal területén könnyebb volt az erődöt elfoglalni. Emiatt a török aknákat ásatott a bástyák alá, hogy puskaporral azt felrobbantsa.

A föld alatti alagútrendszert is a várfalak felrobbantásának védelmére hozták létre, a járatok nagyobbrészt az ellenség aknamunkájának ellenőrzésére szolgáltak, de közlekedni is lehetett egyik bástyától a másikig föld alatti védelemben Az aknafigyelésre borsót tettek dobjaikra, vagy vizes edényeket helyeztek el melyek mozgása jelezte, hogy a török csákánnyal bontja a falat. Úgynevezett aknafigyelő nyílásokat helyeztek el a folyosók oldalába. A folyosókat is aknafigyelő folyosóknak nevezték. Megfelelő módon egy ellenakna készítésével és annak felrobbantásával hárították az ellenség bejutási kísérletét.

A bonyolult műveletek előkészítésére, lebonyolítására, ellenőrzésére hadmérnököket alkalmaztak, akik felügyelték a török aknamunkáját és előkészítették az ellenakna robbantását. Az ellenség által befelé ásott mélyedést aknafolyosónak, az ezzel bentről szemben ásott alagutat ellenakna folyosónak nevezték. Veszély esetén a folyosóőrség szolgálatban lévő katonái azonnal jelentést tettek, a várkapitánynak, aki odarendelte az őrség többi tagját és a hadmérnököt. Ekkor elkezdtek szemben ásni a legnagyobb rezgést jelző figyelőnél, és a távolság annyira lecsökkent, hogy áthallatszott az ellenség hangja, puskaporos hordót helyeztek az ásott üregbe, a kanócot visszavezették az aknafigyelő folyosóba, majd meggyújtották. Szerencsés robbantás

esetén a törökök alagútja beomlott, így elzárva a bejutás útját az ellenség elől.

1596-ban török ostrom alkalmával sajnos az egyik aknafigyelő folyosó végét a törökök berobbantották és a robbanás következtében 53 magyar katona, és az olasz hadmérnök, Cristoforo Stella vesztették életüket a helyszínen. A folyosó fölötti várfalrész 40 méteres szakaszon kidőlt, ami megpecsételte a harcok kimenetelét. Sikerült az ellenségnek elfoglalni a várat és ezt követően 91 évig török város volt Eger.

Írta: Erdei László

Forrás:

Bánrévi Mónika: Itáliai mesterek öröksége Egerben