Ma is ihatnánk a hordókészítőik egészségére

Szuromi Rita írása 2012-ben

A nagytályai, a noszvaji, vagy a novaji lakosság tudja, hogy gyökereik a francia-vallon betelepedésig vezethetők vissza. Ám az Eger-völgy lakosai kevésbé vannak tisztában ennek a népcsoportnak a jelentőségével. A vallonok jelentős szerepet játszottak a korai magyar városfejlődésben. Ha III. Henrik nem égeti fel a verduni székesegyházat, s kényszeríti a vallonokat menekülésre, nálunk pedig nincs Vata-féle felkelés, ami megtizedeli a Magyarországon térítő németajkú papokat, talán sosem „keverednek” hozzánk a vallonok, s még mindig bőrtömlőből innánk a bort. - A magyarországi vallon betelepedésnek három hulláma van - mondja dr. Csiffáry Gergely történész. - Az első I. András korához köthető 1046-ban. A Vata-féle pogány- lázadás során megölték a németajkú és olasz papok jelentős részét, vagy elmenekültek, így az uralkodónak három püspöke maradt. Az Orseoló Péterhez kötődő németellenesség miatt szóba sem jöhetett, hogy ismét német térítők jöjjenek. Franciahonban a Rajna-vidéki felkelés következményeként III. Henrik és Endréd, mára elpusztult településeink nevében. Ezek a vallon betelepülők persze nemcsak Eger, de Fehérvár, Buda és Esztergom fejlődésére is hatást gyakoroltak. - A vallonok gazdasági szerepe a mai napig kimutatható, elsősorban a szőlőművelés elterjedésében - jelzi a történész. - A Fourmint elterjedésében, amely vallon nyelvjárásbeli szavunk, éppen úgy szerepük volt, mint például a hordókészítés és a pincevájás meghonosodásában. A fahordó elterjedése - a szó eredete szintén francia népcsoport érdeme, hiszen előzőleg bőrtömlőket használtak a bor tárolására és hordására. Henrik felégette a verduni székesegyházat. Huszonnégy verduni kanonok elmenekült, ezeket az újlatin ajkú embereket hívta be az uralkodó. A liege-i halottas könyv is említi ezeket a papokat. Hazai írott forrás ugyan nem maradt arról, hogy e papok eljutottak-e az egri-völgybe, de későbbi iratok, nyelvemlékek bizonyossá teszik jelenlétüket. A vallon térítők - velük együtt földművesek, szőlősgazdák, iparosok, kereskedők - 1047 körüli megtelepedését nyelvemlékek igazolják. A Tálylya, mint irtvány, irtás eredete ófrancia és a tailes szóból ered, de a betelepedést segítő király, Endre, vagy András neve is ott szerepel Andornak, Endre és Endréd, mára elpusztult településeink nevében. Ezek a vallon betelepülők persze nemcsak Eger, de Fehérvár, Buda és Esztergom fejlődésére is hatást gyakoroltak. - A vallonok gazdasági szerepe a mai napig kimutatható, elsősorban a szőlőművelés elterjedésében - jelzi a történész. - A Fourmint elterjedésében, amely vallon nyelvjárásbeli szavunk, éppen úgy szerepük volt, mint például a hordókészítés és a pincevájás meghonosodásában. A fahordó elterjedése - a szó eredete szintén francia - is e népcsoport érdeme, hiszen előzőleg bőrtömlőket használtak a bor tárolására és hordására. Ezek az eszközök még a XVI. századi várbeli bodnár műhelyben is léteztek, ellentétben a német területeken elterjedt erdei szekercékkel szemben. A vallonok erőteljes jelenlétét jelzi, hogy 1292-ben létezett Egerben Olasz utca, 1240-től Szent Jakab ispotály (Szent Jakab tisztelete szintén a vallonoknál örvend népszerűségnek), 1338-ban külön ispánjuk volt, aki az egri püspök bizalmi embereként intézte ügyeiket. 1447-ben hatalmas zarándoklat indult az óhazába, Aachenbe, amelyhez a liege-i eredetű egriek és Eger környékiek is csatlakoznak. Az 1549. évi bortizedjegyzékben Felnémeten és Nagytályán több Angeleth, Lando, Loy családnevet írtak össze. Makláron Olasz és Hensel nevű szerepelt, Nagytályáról ismert még a Sorgo tizedfizető jobbágy neve is. Tehát a XVI. század derekán a jövevények még az anyanyelvűket használták, mert a tized- összeírók olykor francia írásmódban, máskor fonetikusan vették jegyzékbe ugyanazt az adózót. Jelenlétükre utoljára az 1567-es bortized utal, határnevek formájában. A török hódoltság pedig végleg szétszórta az öt évszázadig köztük élő vallon közösséget. Településeink őrzik a hajdan betepültek emlékét Kis- és Nagytálya nevei önmagukban is ékes bizonyítékai a vallonok évszázados jelenlétének - mondja dr. Csiffáry Gergely. - A XI. századi betelepedést őrzi egyebek között a Noszvaj határában elpusztult Olasz nevű helység, de a Noszvaj (jelentése: „Mi falunk”) és a Novaj (jelentése: „Új telep”) elnevezés is a francia-vallon kapcsolatokra vezethető vissza. Még egy kisebb csetepaté is elhíresült, amelynek elkövetői vallonok voltak: 1378-ban az egri piacon vallonok is közreműködtek abban a verekedésben, amikor a pénzváltást meghiúsították, a pénzváltókat megsebesítették és a pénzt szétszórták.

Végül felmerül a kérdés, meddig voltak Egerben vallonok? A török hódítók mikor 1596-ban megtámadták és elfoglalták az egri várat a város lakosait a vallonokkal együtt kiirtották.

Kép: illusztráció, vallon kádár.