AZ EGRI VÉGVÁR SÖRFŐZDÉJÉNEK TÖRTÉNETE

Az egri végvári vitézek szerették a bort. Időnként kaptak is a vár urától néhány kupicával, különösen, ha a lesvetésben legyőzték a törököt. Aki szomjas volt és inni akart az vásárolt a kocsmában, vagy a jobbágyoktól is. Mivel a magyar katona nagyon megfogyatkozott, a király idegeneket, így német, cseh, vallon zsoldosokat is tartott a vár védelmére. Ezek a vitézek hazájukban a söriváshoz voltak szokva, emiatt 1577. évben Kolonics Bertalan Eger vár főkapitánya a Kassán székelő felettes szervétől, a Szepesi Kamarától sörfőzési engedélyt és anyagi támogatást kért.

Kövér Ferenc provizor (udvarbíró) volt megbízva, de nem haladt a dolog, ezért mellé küldött kamarai tanácsos, Nagyváti Ferenc egyik első intézkedése volt egy épületet megvásárol serfőző ház céljára, ezt igyekeztek átalakítani a berendezések fogadására. Megrendelték a rézüstöt, az erjesztő kádakat, melyek csak 1578-ban érkeztek meg. 1578. nyarán elfogyott a türelme a Szepesi Kamarának és vizsgáló bizottságot küldött a helyszínre, kik július 24. és szeptember 19-e között tartózkodtak a várban. A sörfőző kemence még mindig nem épült meg, a szóban forgó vizsgáló személyek többféle visszásságot állapítottak meg. Kövér udvarbíró ugyanis november 19-én azt jelentette, hogy a sörfőző ház elkészült, a még hiányzó kádakat és a komló leszállítását pedig sürgette. Továbbá egy jó serfőző mestert is kért a Kamarától, mivel a korábban felfogadottak közül ki meghalt, ki megszökött. A tehetetlensége miatt Kövért leváltották és helyére Bódy Menyhért lépett. Ez utóbbi provizor sem boldogult, többek között pénzhiány miatt, ezért a sörházat kiadták szálláshelynek bérbe. Egerben tehát a vár serfőző háza, amely az 1577. évben épült, de amelyben sert sohasem főztek, 1580-ban vagy 1581-ben megszűnt létezni. Bódy kérvényezte a Kamarát, hogy a létesítményt saját céljára használhassa, de elutasítást kapott. A Kamara kérdőre vonta az egri főkapitány a sörház hiányosságaira, de érdemben nem válaszolt. A sörház üstjében tűzhely nélkül a sörfőzés nem képzelhető el, a kádak hiányáról most nem is beszélve. Kolonics azt állította, hogy az árpa éppen csak a főkapitány, a provizor, a vendégek és a katonák lovainak a takarmányszükségletére elegendő. Másrészt a jobbágyok a vár konyháját és lakószobáit is alig győzik ellátni tűzifával, ezért nem látja módját, miként lehetne a serfőző házat üzemeltetni

A fentiek miatt 1578/1579 telén az egri vár serfőző házát vendégházként használták a főkapitány engedélyével. A szomszédos végházak kiküldöttei a sörház kemencéjénél (mivel 1578 őszén végre felépült) melegedtek, s tűzifának a serház kertjének a kerítését használták fel, s még gyümölcsfák kivágására is vetemedtek. Az új provizor, Bódy Menyhért mihelyt hivatalba lépett a kerítést felújíttatta a parasztok robotmunkájával. Mivel a kerítés újra csináltatására többször, legalább kétszer sor került, ezért bizonyosra vehető, hogy 1579/1580 telén is vendégházként szolgált a sörfőző ház a provizor, Bódy Menyhért tiltakozása ellenére

A vár alatti épületből a későbbiekben sem lett sörház, és Bódy nem rendezkedett, be családjával a külső vár pusztuló serfőző házában. Másrészt az is bizonyos, hogy sem Kolonics Bertalan hátralévő egri főkapitányi éveiben, sem Ungnád Kristóf második egri főkapitánysága idején (1584-1587) az egri várban serfőző ház nem üzemelt. Mindezeket egy 1594. évi inventáriumból tudhatjuk.

Rákóczi Zsigmond főkapitány (1588-91) köztudottan kiváló üzletember is volt, gondolta, ha kell a sör a németnek, akkor ad nekik. Kapitánysága alatt a régi sörház mellett saját pénzén épített egy újat, úgy, hogy a költségeket a Szepesi Kamarának megelőlegezte. Azt is tudjuk, hogy Rákóczi a költségén 100 forintért rézüstöt is csináltatott a sörfőző házhoz. Az 1589-90. évi várszámadások már tükrözik a megindult sörgyártást és ez mennyiségileg jelentős volt, hiszen 1875 köböl sört főztek. Az egri vár 1594. évi részletes leltára két egymás melletti sörfőző házat említ. Végül is sikerült a harcokban elfáradt idegen zsoldos katonáknak a sört biztosítani. Megérdemelték, remélem egészségükre és nagyobb harci kedvükre vált!

Felhasznált irodalom:

Szabó János Győző történész : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században

Mellékelt képen: sörfőző mester a 16. szd-ban.