1. Rákóczi Ferenc ősanyja Dobó Anna volt.

Dr. Kapor Elemér írása 1973 decemberéből.

Sok furcsa ismeret rejtőzik régi levelekben, öreg könyvekben, sok homályló kincs, mintha barlangok, vagy kripták sötét falai közt járna a kutató, s lámpája néha szívet dobogtató látványra világítana. Persze, figyelni kell minden neszre, egy-egy elejtett szó valamely írásban szokatlan visszhangot ver, el kell indulni nyomán, tovább kutatni, összehasonlítani, egybevetni, szétválasztani, míg végre tenyérre lehet tenni az eredményt és felmutatni, íme: II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek ősanyja az a ruszkai Dobó Anna volt, akit Dobó István kedves testvérhúgának tisztelt. Mintha valami mély zengésű harang szólalna meg és zengne által az időn. Ki gondolta volna, hogy a nagyságos fejedelem ereiben az a vér is kering, ami a Dobó törzsben, a Domokoséban, akinek felesége, Czékey Sófia öt gyermeket adott: Ferencet, Lászlót, Istvánt, Annát és Domokost. Ki gondolta volna, hogy az örökítő gének rejtélyes útján megdobban a szabadságért vívott harcban, vagy a rodostói rabságban az a szív is, amely kétszáz esztendeje porladt a ruszkai templom kövei alatt. Pedig így van. Csak össze kell állítani a nemzedékrendi képet négy család családfájának összeboruló, széthajtó ágaiból, a Dobó, Zeleméry, Lórántffy és Rákóczi családokéból.

1. A leszármazás vonala Zeleméry János és ruszkai Dobó Anna házasságával kezdődik. A Zeleméry család a Gut-Keled nemzetségből származik és a Szabolcs megyei Zelemér községtől kapta nevét. Dobó István utód nélkül meghalt fia, Ferenc, testvérére, Annára hagyta a lednicei, az upori és a sárfűi uradalmat.
2. Ebből a házasságból két fiú született, Miklós és László. Miklós jeles, katona volt, kapitány I. Ferdinánd király szolgálatában. Az ifjú Lászlót Dobó a lévai várba helyezte, amikor a király neki adományozta Lévát a szamosújvári börtönben viselt szenvedéseiért, kárpótlásúl.

III. Miklósnak Hennyey Margittal kötött házasságából született Zeleméry Borbála, akit Lórántffy Mihály vett feleségül. A Lórántffyak ősei olaszok voltak, Apuliából, Caserta városából származtak Magyarországba Kálmán király idejében. Számtalan családra oszlottak itt, a Czékeyek is őket tekintették törzsüknek, s így a Dobókkal is távoli sógorsági viszonyban álltak, mert Dobó István édesanyja Czékey lány volt. Lórántffy Mihálynak nem volt nagy híre vitézség dolgában, inkább fukarsága miatt emlegették. Egyetlen érdeme, hogy ő volt édesapja Lórántffy Zsuzsannának, ama híres magyar nagyasszonynak, aki a sárospataki iskolával a magyar művelődés egyik fellegvárát teremtette meg.

1. Lórántffy Zsuzsanna 1616-ban kötött házasságot I. Rákóczi Györggyel. A Rákóczi névre már csak azért is különös figyelmet kell fordítani, mert György édesapja, Zsigmond Forgách Simon és Ungnád Kristóf idejében az ifjú vitézek hadnagya volt az egri várban, majd 1587-ben egri főkapitány. Innen választották erdélyi fejedelemmé 1607-ben. Rákóczi Györgyöt még édesapja életében választották erdélyi fejedelemmé.
2. Lórántffy Zsuzsannával kötött házasságából származott II. Rákóczi György, aki 1621-től 1660-ig élt. Vitéz katona hírében állt, s már huszonkét éves korában váradi kapitány, s a Hajdúság tábornoka. 1642-ben választották erdélyi fejedelemmé. Ő volt a harmadik nemzedék az erdélyi trónon, amiből nyilvánvaló, hogy Erdély népei elégedettek voltak a Rákócziakkal. Vitéz katona létére gyönge hadvezér volt II. Rákóczi György. 1660-ban döntő csatát vívott a törökkel Fenes és Gyula között. Ezt a csatát elvesztette. Négy lovat lőttek ki alóla, az ötödiken már menekülni próbált a vesztett csata láttán, de öt sebet kapott és lehanyatlott. Hívei Váradra vitték, ahol belehalt sebeibe.
3. Báthory Zsófiával kötött házasságából született I. Rákóczi Ferenc, öt is megválasztották még édesapja életében erdélyi fejedelemmé, de a fenesi csata megfosztotta trónjától. Később belekeveredett a Wesselényiféle összeesküvésbe, amely a megalázó vasvári béke nyomán támadt Magyarországon a Habsburg-ház ellen. Az összeesküvést leleplezték, s a bécsi vésztörvényszék Wesselényi Ferencet, Nádasdy Ferencet és Zrínyi Pétert kivégezteti. De megkegyelmez Rákóczinak, édesanyja kedvéért, aki mindig hű volt a Habsburg-házhoz. A kegyelemnek ára van, Báthory Zsófia 400 ezer forintot fizet fia életéért és kénytelen beengedni váraiba a német zsoldosokat.

VII. I. Rákóczi Ferencnék és Zrínyi Ilonának 1666. március -én kötött házasságából született II. Rákóczi Ferenc. A felsorolás szerint a felmenő hatodik fokon volt ősanyja II. Rákóczi Ferencnek ruszkai Dobó Anna, Dobó Domonkos lánya, Dobó István vér szerinti édes testvére.