Puky Miklós kormánybiztos 1848/49 szabadságharcban

Puky Miklós 1806. november 5-én a Pest megyei Káván született. Édesanyja, Borbély Borbála öröksége révén jutott birtokhoz a Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék területén lévő Tiszaroffon. Tanulmányai befejezése után bekapcsolódott a megye politikai életébe. A család egyik legismertebb Heves megyei sarja Puky Miklós volt. Hevesben ez idő tájt, csak úgy, mint az ország többi vármegyéjében is, éles politikai küzdelem alakult ki a változásokról. Az ifjú Puky - mint a fiatal nemesség többsége Egerben a megújulás táborához csatlakozott. Ebben szerepet játszott Keglevich Miklós gróffal kötött barátsága, aki a megye egyik legradikálisabb közéleti szereplőjének számított. Pyrker János László érsek elsőalispáni székbe javasolt Kállay Istvánt ellenezték. Puky  Pyrker személyét gyalázta, amiért börtön büntetést kapott. 1837. szeptember 20-án meghozott ítéletében Pukyra - épp úgy, mint Keglevichre - félévi fogságbüntetést szabtak ki. A Kúria másodfokon Puky börtönbüntetését további fél évvel meghosszabbította. Ezt követően büntetésüket letöltötték.

Az 1848. évi pesti országgyűlésen ő képviselte a vármegyét, s őt nevezték ki Heves és Külső-Szolnok megye kormánybiztosának is. Feladata a katonai szervezés, a honvédség felállítása volt, és nagy szerepet játszott a honvédzászlóaljak felszerelésében. 1849. január 3-án első alispánná nevezték ki, 1849. január 29-én pedig a magyar kormány bizalmat szavazott neki és Komárom kormánybiztosa lett.

A szabadságharc leverését követően Puky Miklós száműzetésbe kényszerült: a forradalomban és szabadságharcban betöltött tevékenységéért 1850-ben kötél általi halálra ítélték. Ő eközben Belgrádon keresztül Konstantinápolyba, innen pedig hajóval Marseille-be utazott, majd Párizsba érve találkozott az ott élő magyar emigráció tagjaival.

Genfben telepedett le.1856-ban megszerezte a svájci állampolgárságot, Puky Pfeffer Károllyal közös vállalkozásban könyvnyomdát alapított. Befektetése sikeresnek bizonyult: több ismert mű itt került kinyomtatásra.

A kiegyezés évében Puky hazatérhetett szülőföldjére, ahol a megyében újból meginduló politikai élet első tisztújításán, 1867. április 28-án a vármegye közgyűlése elsőalispánnak választotta, majd a következő évben a heves megyei Negyvennyolcas Párt elnöke lett.

Karácsondon 1887. augusztus 23-án hunyt el. Egerben utcát neveztek el róla. Unokája, Puky Árpád (1877-1959) Gyöngyös polgármestere volt, aki az 1917. május 17-i nagy tűzvész után a várost sikeresen újjáépíttette.

Forrás: Dér Dezső történész

Mellékelt képen Puky Miklós és barátja Teleki László látható