Hogyan menekült meg Eger a pestistől?

A pestisveszedelem 1739-ben újabb pusztulással fenyegette az országot. A lakosság halálra váltan várta, mikor jelenik meg Miskolcon a pestis. A lakosság könyörögve kérte Kelemen Didákot, maradjon a városban, ugyanekkor Egerből a püspök is arra kérte a szentéletű pátert, menjen Egerbe, védje meg a várost a pestistől. Kelemen Didák szobájába vonult, homlokával a földre borulva, hosszasan imádkozott, majd kijött és átszellemült arccal kijelentette, hogy sem Miskolcon, sem Egerben nem lesz pestis. Ő maga pedig elindult azokra a vidékekre, ahol a legjobban dühöngött a vész. A két várost valóban el is kerülte a pestis. Csodálatos életéből számos, rendkívüli, természetfölötti esetet örökítettek meg a szentéletű férfiúról, aki a puszta földön aludt, kenyéren és vízen élt, órák hosszat imádkozott a földre borulva, úgy, hogy öreg korára a homlokán a bőr megkeményedett. A pestis elmúlása után a szegények segélyezését tartotta élete főcéljának. Halála 1744-ben következett be, s az 1770-es években mozgalom indult meg szentté avatása ügyében. Az egri szentszéktől bizottság érkezett, hogy a szentté avatási esetekben szokásos szigorú vizsgálatot megejtse. Az egri püspök udvarában, feszületre tett eskü alatt vallottak a tanúk, akik között ott volt Tercsák Mózes, Borsod megye tiszti ügyésze, vizeki Tallián András Pál alispán, Beller Mihály ny. alispán, Leöchey Zsigmond törvényszéki ülnök, Zolnay Gáspár Miskolc város szenátora, Fáy Bertalan borsod megyei nemesi bíró, Fiszer József megyei aljegyző, Fáy László alispán és számosan a kispolgári hívők közül is. Valamennyien egyöntetűen Kelemen Didák szent életéről vallottak és senki sem volt, aki ellene szólt P. Kelemen Didák a minoriták miskolci templomának Szentháromság kápolnája alatti kriptájában nyugszik, a rendfőnöki hivatalban pedig nagyméretű képe függ. A kép alatti szövegből kitűnik, hogy 1772-ben, amikor boldoggá avatási akciója kapcsán sírját felbontották, fráter Hyacintus Muzsi festette a képet. A szövegben is ez áll: ... fuit flexibilis ... Ez azt jelenti, hogy teste mozgatható, hajlékony volt, mikor felbontották a koporsót. Azaz 1744-ben elhunyt Kelemen Didák teste balzsamozás nélkül is teljesen épségben maradt.