Rákóczi szabadságharc hőse:

ORDÓDY GYÖRGY AZ EGRI KURUCOK KAPITÁNYA

 Ordódy György alispán Bács-Bodrog vármegyéből a Felvidékre származott régi nemes család tagja. 1666-ban vagy 1667-ben született a család rosonmiticzi ágához tartozó Ordódy Ferenc és Prencsinszky Borbála fiaként. Tanulmányokat a nagyszombati egyetemen is folytatott, 1685/1686-ban az intézmény másodéves bölcsész hallgatója volt. Heves vármegyében Szuha, Mátramindszent, Dorogháza, Csány településeken volt birtoka. Első felesége Holecz Zsuzsa, második felesége Bossányi Mária volt.

Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikarába az 1701. szeptember 30-án megtartott tisztújító közgyűlésen került, ahol másodalispánná választották meg. A következő évben, 1702. szeptember 13-án ő lett a vármegye alispánja.

A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor az elsők között csatlakozott a mozgalomhoz, ahol katonai vezetőként lett ismert. 1703. november 6-án az egri kurucok kapitánya, december 12-től pedig ezreskapitány volt. 1706. augusztus 1-jén brigadérosi kinevezést kapott, majd 1710-ben a Duna-Tisza közi hadak parancsnoka és Érsekújvár ellátmány brigadérosa lett. A szabadságharc folyamán II. Rákóczi Ferenc fejedelem Kassa sikeres védelme miatt 1706-ban Radics András és Ordódy György brigadérosoknak adományozza Liptóújvár várát és uradalmát.

 A hadieseményekben való részvétele miatt vármegyei hivatali teendőit nem tudta ellátni, s mivel az akkori másodalispán, Dévay Pál is hadba szállt, ezért 1704. július 15-én a közgyűlésen helyettesítőt neveztek ki Országh Pál személyében az alispáni feladatok elvégzésére. A vármegye igazgatásában így nagy szerepet sem ebben az időszakban, sem a későbbiekben nem játszott, bár jogilag a következő tisztújításig, 1708. november 6-ig hivatalban lévőnek tekintették.

Ordódy György a kuruc hadsereg kiemelkedő brigadérosa volt, aki katonai és politikai posztokat is betöltött, például a kassai védelem kapcsán.1710-ben Érsekújvár feladásával kapcsolatban politikai válságba keveredett, letartóztatták, de végül folytathatta szolgálatát, mint parancsnok 1711-ben már a munkácsi lovasság élén van. Nem tudjuk élettörténetét a szabadságharc után, kérdés az, hogy megbüntették-e, vagy felesküdött a Habsburg király hűségére.Trencsénben halt meg 1721. május12-én.

 Írta: Erdei László

Forrás: : Heves megye történeti archontológiája

Kép: kuruc labanc csata