EGRI NYOMDA

1893-ban alakult az „Egri Nyomda Rt.”, amely a megye legnagyobb nyomdai vállalata volt. Alapítói között találjuk a megye vezető notabilitásait, például a nagybirtokos /nem zsidó/ Graefl Károlyt, dr. Macky Valért, de közöttük voltak prominens zsidó értelmiségiek, mint dr. Alföldi Dávid és dr. Schwartz (Setét) Sándor ügyvéd is. Az alapítók a közjogi ellenzék alapelvén állónak tekintették a megalakuló társaságot, ugyanakkor kifejtették: „Már magában az a körülmény, hogy láthatólag társaságunk nem minden tagjának van ugyanazon politikai meggyőződése, társadalmi kérdésekben azonban mindnyájunk felfogása egy, igazolja, hogy politikai és vallási türelmetlenség bűnünk nem lesz. A megtisztult demokrácia, a vallási szabadelvűség, nemzeti irány és bátor előrehaladás alapjára helyezkedtünk. Nagy súlyt fektettünk arra, hogy a földművelés, ipar és kereskedelem érdekeit előremozdítsuk és a gazdaság ügyeit egyaránt híven szolgáljuk.”

A cserépfalvi Kohn Vilmos által 1878-ban felállított Egri Érseki Líceumi Nyomda. Tőle vette át a szintén cserépfalvi Kohn Dávid, aki a szerencsétlenség után a Hevesvármegyei Hírlap-ban közzétett egy nyilatkozatot, amelyben bejelentette, hogy ezek után Budapestre költözik. Az írásból kiderül, hogy húsz évvel korábban eredeti kőfaragó mesterséget cserélte fel a nyomdászkodással és a lapkiadással. Nála szerkesztették és nyomtatták az Eger és Vidéke című lapot is. 1893-ban mindez leégett. Ami megmaradt belőle, azt az Egri Nyomda Részvénytársaság vásárolta meg. Ő maga Budapestre költözött, és ott megalapította a Petőfi Nyomdát, a Kerepesi úton pedig sírkőraktárat nyitott.

1879-ben újabb nyomda létesült Wertheimer és Böhm elnevezéssel. Ez a jászsági Wertheimer Hermanné és az orosházi Böhm Lipót közös üzeme volt. Az összességében is csak rövid ideig működött nyomda több rövid életű helyi lap nyomtatóhelye volt, mint például a Jó Bolond és a Kakas.

1880-ban a sajópálfalvi születésű Klein (1881-től Lévai) Fülöp volt az új nyomda alapító. Üzeme ugyan szerény vállalkozás volt jelenlegi ismereteink szerint, ám mégis hosszabb életűnek bizonyult.

1893 május 15-én Egerben megalakult az Egri Nyomda Részvénytársaság. Amint az, az alakulási jegyzőkönyvből kiderül, azzal a nemes céllal hoztak létre, hogy "...Könyvnyomások és a Hevesvármegyei Hirlap czimű, Hevesmegye és Eger város érdekeit híven, tárgyilagosan szolgáló helyi lapnak az alapítása és fenntartása.." megtörténjék. Az alaptőkét húszezer koronában állapították meg, a kibocsájtott részvények számát 25 darabban 800 korona névértékben. Ez az összeg természetesen nem fedezte a költségeket, hiszen sem nyomdagépek, sem üzemhelyiség nem állt rendelkezésre. Ezért egy nyomdász szakembert kerestek, melyet König Ferencben találták meg aki teljes erőbedobással alapozta meg, hogy 1912-re már felépülhetett Eger legszebb nyomdája. Ebben az 1908-ban Londoni Világkiállításon elért Grand Prix díj volt a perdöntő, ahol találmánya a jegyek sorszámozását végző technológia lett elismerve. Úgy, hogy a Magyarország és a környező országok színházai, mozijai és egyéb jeggyel működő intézményei náluk rendelték meg jegyeket.

König Ferenc