Egy különleges, remek újságcikk -  Abkarovits Endre riportja:

EGER BETELEPÜLÉSE A TÖRÖK UTÁNI ESZTENDÓKBEN

Dr. Nemes Lajost, a Heves Megyei Levéltár igazgatóját kérdezem arról, hogyan népesült be újra a város az ellenség elvonulása után.

Mint emlékezhetünk rá, az 1687-es visszavétel nem a szokásos ostrommal, hanem a várban tartózkodó törökök blokád révén történt kiéheztetésével történt. Ez azt is jelentheti, hogy a város épületei nem szenvedtek olyan károkat a blokád hónapjaiban, mint az előző két ost- romkor. Milyen állapotban voltak a középületek és a lakóházak?

- Látni kell, hogy Eger a török korban se az a pompás település, mint amilyennek a török utazó, Evlia Cselebi próbálja beállítani. A templomok viszonylag jó állapotban voltak, mert a török időben dzsámiként funkcionáltak. A lakóházak többsége viszont fából készült, mások fából és köböl, alig vannak tisztán kő házak. Az 1690-ig elkészült első összeírások, amelyeket jól bemutat Kovács Béla Agria recuperata" című könyvében, hű képet adnak az építmények állapotáról. A gyors összeírásnak az volt a célja, hogy felmérjék a házak állapotát, hogy ezeket a kamara értékesítse mind az itt maradóknak, mind az újonnan betelepedőknek, természetesen hosszabb távon az adóztatás szándékával. Az eladásra felkínált épületek minimális összegei mutatják, hogy általában nem jó minőségű, karban tartott házakról volt szó.

- Beszélhetünk-e egyáltalán tervszerű betelepítésről vagy csak bizonyos kedvezményekkel próbáltak idevonzani lakosokat?

- Tervszerű betelepítés nem volt ekkor. Legfeljebb annyi, hogy meghirdették - ahogy máshol is, az új lakosokat egy ötéves adókedvezmény illeti meg. A házhoz vagy házhelyhez föld, szőlő is járt. A császári udvar szerette volna Egert azáltal is vonzóvá tenni, hogy 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította a települést, ami több előnnyel járt volna a lakosság számára. Ez viszont nem sikerült hosszabb távon, mert az egyház visszaperelte hűbéri jogát 1694-ben, s így visszaállt a már a XIII. század óta fennálló kettős földesúri rendszer, mely szerint a patak keleti partján a káptalan (a püspök tanácskozó testülete, ami a püspökség ügyeit intézi, s ami alá van rendelve a püspöknek, de egy bizonyos fokig önállósodik is), a nyugatin a püspök rendelkezett birtokokkal. Ez a lakosok szempontjából persze csak azt jelentette, hogy a tanács szedte be az adókat, amin a püspök és a káptalan egy előre meghatározott arányban osztozott.

- Ezt az akkori térképek is jól mutatják, amiken a mai Knézich Károly utca volt a Káptalan-sor. A későbbiekben viszont a mai Kossuth utcát hívták így. Mikor költöztek át a püspöki templomhoz közelebbi helyre? A XVIII. század közepén.

Honnan jöttek a betelepülők?

Mivel a védelmi vonal délebbre húzódik, ezért visszajönnek azok (illetve az utódaik), akik korábban a török elől a Felvidékre menekültek. Azonkívül számos hajdú telepszik le, akik korábban a császári kézben lévő várakban vagy mezei seregekben szolgáltak. Ők továbbra is katonai feladatokat látnak el, hiszen az országban például Nagyváradon még mindig vannak törökök.

- Ha jól tudom, a török utáni és a XVI. századi, török idők előtti lakosság között semmilyen kontinuitás nincs.

Így van. Van is olyan dokumentum, ahol leírják, hogy az új lakosok között egyetlen család sincs, aki a XVI. századra vissza tudná vezetni egri származását. Közvetlenül az ostrom után van ugyan kb. 350 itt maradó személy, köztük magyarok is, de őket is már a törökök telepítették be a XVII. században, elsősorban szőlőművelésre. Aztán maradtak itt mohamedánok is. Ez a létszám azonban már a következő évtizedre kb. 2500 főre felfutott. A magyarokon kívül milyen más nemzetiségek jöttek ide? Mit értünk, újkeresztény vagy, rác" alatt?

Újkeresztények nem annyira törökök voltak, hanem mindenféle balkáni nép (bosnyákok, albánok), akik a mohamedán hitről áttértek ekkor a kereszténységre. Rajtuk kívül így hívták azokat is, akik eredetileg magyarok voltak, de a török idők alatt mohamedánok lettek, s most visszatértek eredeti vallásukra. A „rác" is egy gyűjtőnév, s nem csak szerbeket, hanem görög, albán stb. ortodox keresztényeket takar. Csak a későbbi egyházi vitákban kerül a görög és a szerb felekezet szembe egymással. Az említetteken kívül jöttek németek is.

- Mivel ekkor már egyre délebbre húzódott a frontvonal, nem teljesen érthető, miért ekkor jöttek ide a rácok.

Egyrészt a török időkben is voltak rác lakosai Egernek, hasonlóan sok magyarországi településhez, akik még a török elől húzódtak északra. De újabbak is érkeztek, amikor az 1690-es években Belgrádot visszafoglalták a török csapatok. Ezenkívül a betelepedésüket már régóta az a megegyezés is szolgálta, melynek értelmében a rácok a török birodalom területéről behozott áruikkal kedvezőbben kereskedhettek, mint például a magyarok. Bizonyos vámokat nem kellett megfizetniük a török porta részére. Mivel jól kereskedtek, s ezáltal az átlagnál gazdagabbak lettek, idővel ki is alakult egy ellenérzés a lakosság körében velük kapcsolatban. Sokan közülük megmaradtak török alattvalóknak is, mai értelemben egyfajta kettős állampolgárságuk" volt. Ezeket az előjogaikat majd Mária Terézia szünteti meg, amikor le kell tenniük a hűségesküt, és nem maradhatnak tovább török alattvalók is.

- A Kovács Béla könyvében ismertetett felmérések és a hozzá mellékelt térkép is csak a városfalakon belüli épületeket és lakosokat ismertetik. Ez azt jelenti, hogy a falakon kívül nem is voltak házak?

- Nem voltak. Csak a XVIII. század elején kezd túlterjeszkedni a város a falakon. 1712-tól jelennek meg ilyen elnevezések: Maklári kapu elötti városrész „Hatvani kapu előtti külváros", „Felnémeti kapu előtti külváros". Bár a városfal nem volt jelentős erődítmény, néhány óráig fel tudta tartani a támadókat, amig lakosság bemenekült a várba, így jelentett némi biztonságot a városfalon belül lakóknak.

- Bár az összeírások különböző nyelvű (latin, német) fajtáiban a nevek írása meglehetősen eltérő, az azért jól megállapítható, hogy a lakosság döntő mértékben magyar az 1690-es évekre.

- Ez a már korábban említett, a Felvidékre menekült magyarok leszármazottainak visszajövetelével magyarázható ebben az első hullámban. Sajnos a XVIII. század elején a Rákóczi-szabadságharc hadjáratai nagy veszteségeket okoznak a város lakosságában. A friss telepeseknek a harcok elől még menekülő útvonalaik se voltak kialakulva, mint a török időkben. Ezenkívül a pestisnek is sokan áldozatul estek.

Eger önkormányzata hogyan alakult ki?

Eleinte kijelöléssel. Az első városbírónak Domokos Jakabot nevezték ki. Később a tanácsnokok egyre szűkülő köre választotta meg a bírót. A tanácsnokok a házzal rendelkező, módosabb, fedhetetlen előéletű emberek közül kerültek ki. A kezdeti időszakban még nem föltétlenül kellett írástudónak se lenniük, később már természetesen a végzettség is számított.

Abkarovits Endre