MINORITA TEMPLOM
Írta: Dr.Estókné Kiss Olívia
Az egri Dobó tér ékessége a Minorita templom, balra a rendház, tőle jobbra a Városháza. Eger második, Heves megye harmadik legnagyobb temploma. A templom 1758-1773-ig, a rendház 1773-1775-ig épült. 2 év múlva lesz 250 éves.
A Ferences rendet Assisi Szt. Ferenc alapította 1209-ben. A frater minores (kisebb testvérek) azaz minoriták is a rendhez tartoznak. A Ferencesek a 13. században Egerben kolostort és templomot építettek, egészen 1596-ig működtek. Utána a törökök mecsetnek használták. 1687-ben Egerbe vándoroltak a minoriták, Caraffa császári fővezér nekik ajándékozta a mecsetet, ami nemsokára összedőlt. Új templomot építettek, de az Eger patak gyakori kiöntései miatt tönkrement.
Az új (jelenlegi) templom építési terveit 1745-ben fogadták el a káptalani ülésben, visszakérve a Noszvaj-telket, ami a rend tulajdona volt. Jakabfalvy Román gvárdián volt a tervek megrendelője és felügyelője. Szemére vetették, hogy a templom túl nagy, túl költséges, nincs arányban a minoriták szegénységével. A mesteremberek sokat pereskedtek az építkezés ideje alatt a kifizetetlen számlák miatt. Hála Istennek, az adakozó kedvűek is sokan voltak, ezért épülhetett meg ez a gyönyörű templom.
Magyarország egyik legszebb barokk temploma. A templom különlegessége az, hogy a két torony közötti homlokzat nem egyenes, mint a többi magyar barokk templomoknál, hanem enyhén ívelt. A templom védőszentje Páduai Szent Antal, tiszteletére szentelte fel Batthyány Ignác püspök 1773-ban. A terveket Kilian Ignaz Dietzenhofer, a művészeti terveket Gerl Mátyás készítette. Az építőmesterek egriek voltak, Falk János és Nietschmann János. A főhomlokzatra 1771-ben helyezték el Szent Antal óriási méretű szobrát, amit demjéni kőből faragtak. Amint belépünk a templomba, feltűnik, hogy a két hátsó mellékoltár festett, mert az eredeti az 1827-es tűzvészben megsemmisült. Szent Flórián páncélos katonai öltözékben (tűzoltók védőszentje) a lángoló tetőszerkezetű Minorita templom és rendház emlékeztet bennünket a tűzvészre. A főhajó háromszakaszos, a szentély egyszakaszos, vörösmárvány lépcsővel megemelt. A főoltár szürke tárkányi márványból készült. Szent Bonaventura és Szent Ágoston szobrát Hebenstreit József pesti szobrász készítette.
A főoltárkép: Szent Antal előtt megjelenik Szűz Mária, Kracker János Lukács alkotása. (1771) A mennyezet-képek jeleneteket ábrázolnak Szent Antal életéből, a pozsonyi Raindl Márton munkája. Szt. Antal csodája, Szt. Antal karján Jézussal, Szt. Antal a halaknak prédikál, Szt. Antal halála. Mellékoltárok: Szent kereszt oltár, Fájdalmas Szűz oltár, Nepomuki Szent János oltár, Szent Anna oltár, Szent József oltár, Szent Flórián oltár. A templom szépségét fokozzák a gyönyörűen faragott tölgyfa padok, amelyből nem lehet két egyformát látni. 1769-70-ben készültek.
A kapu felett rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) felirat már alig látható. Fölötte két keresztbe tett kar, a ferencesek címere. Fölötte évszám: MDCCLXXI
A főpárkány feletti felirat: DEO O. M. IN HONOREM THAUMATURGI DIVI ANTONII PADUANI DICATA Paduai Szent Antalnak szóló ajánlás.
A tornyok 57 méter magasak, tetejükön órakörös párkányzat, rajtuk párnatagos, lanternás, rézlemez sisak, tetején áttört kereszt. A homlokzatot 5 szobor díszíti, Öreg Hössz János egri szobrász demjéni kőből faragta, legfelül Páduai Szent Antal, liliommal a kezében. 1771-ben helyezték oda
A minorita rendház 1773-75 között épült, ma a Szent Hedvig Kollégiumnak ad otthont. Mai neve Szent Hedvig Kollégium a templom bal oldalán.
A főoltár szürke tárkányi márványból készült. A főoltárkép: Szent Antal előtt megjelenik Szűz Mária. A térdelő Szent Antal fölött Madonna a kisdeddel. Kracker János Lukács nagyméretű alkotása, aki Bécsben született, de Egerben telepedett le, 1771- ből. A festő a templom kriptájában alussza örök álmát. A főoltár két oldalán álló szobrokat Hebenstreit József pesti szobrász készítette. Jobbra Szt. Bonaventura, balra Szt. Ágoston.
A három lépcsővel emelt főoltár dunaalmási vörös márványból készült. Rajta a boconádi földbirtokos Szeleczky Márton címere, aki igen jelentős adománnyal járult hozzá az építési költségekhez. (3000 forint)
----------------------------------------------------------
Mennyezet freskók
A mennyezet-freskók Reindl Márton pozsonyi festő művei, 1769-1770. Jelenetek Szt. Antal életéből.
Szent Antal csodát tesz az oltári szentséggel. Egyik oldalon a hívők, másik oldalon a hitetlenek állnak. A csegelyeken a 4 evangelista attribútumaikkal.
- Szent Antal karján a kis Jézussal, angyalok között. A csegelyekben Szt. Antal himnuszának szakaszai.
- A halaknak prédikáló szent, csegelyekben a négy egyházatya.
- Szt. Antal a halálos ágyán. Csegelyekben szent nők alakjai és Mária a gyermek Jézussal.
Lépjünk be a latin kereszt alakú, egyhajós, háromszakaszos templombelsőbe. Jobbról balra haladva az első mellékoltárhoz érünk.
Szt. József-oltár
Oromzat felirata: SANCTE JOSEPHE ORA PRO NOBIS IN AGONE Szt. József halálos ágyánál Jézus látható, előtérben angyal szekercével. Keletkezése 1770-80 között. A kép két oldalán Szt. Rókus és Szt. Vendel
Nepomuki Szt. János-oltár
Nepomuki Szt. János cseh pap volt, vértanú, Csehország védőszentje. Kínhalált szenvedett, testét a Moldvába dobták. Nem árulta el a gyónási titkot, ezért kellett meghalnia. Az olajfestményen az angyalok viszik a mennybe. Két oldalt Szt. János evangelista könyvvel és Keresztelő Szt. János kereszttel
Szent Kereszt-oltár
Krisztus a keresztről lehajol az előtte térdelő szenthez. 1930-ban festetteKacziány Aladár. Jobbra Szt. Domonkos, balra Assisi Szent Ferenc szobra áll.
Fájdalmas szűz- oltár
Piétát ábrázoló kép széttárt karú Máriát ábrázolja, ölében Jézus teste, tragikus hangulatot sugall. Háttérben angyalok. Festette Zirckler János egri festő, Kracker János Lukács segédje, műhelyének örököse.
Jobbra evangelista Szt. János, balra Mária stukkó szobra.
Szent Anna-oltár
Az oltárkép Szt. Annát ábrázolja, amint kezét nyújtja, hogy átvegye a kis Máriát Szt. Joachimtól. A háttérben angyalok, középen az Atyaisten alakja. A képet szintén Kracker János Lukács festette 1775-ben Az egyik szobor Zakariás szobra, a másik ismeretlen.
Szt. Flórián-oltár
A képen Szt. Flórián (tűzoltók védőszentje) alakja tűnik fel, római páncélos katonai öltözékben. Jobb kezével vizet önt a rendházra, amely lángokban áll. A lángoló tetőszerkezetű Minorita templom és rendház emlékeztet bennünket a tűzvészre.
A festmény két oldalán két püspök látható, a bal oldali repülő méhekkel, méhkassal. A kép az 1823-as tűzvész után készült.
Minorita templom ereklyéi
IV. Béla király leánya Szent Kinga, 15 évesen lett lengyel királyné (1224-1292, középen Nagy Lajos király leánya Szent Hedvig lengyel királynő (1373-1399), jobbra IV. Béla király leánya Boldog Jolán (1235-1298) ereklyéi.
A minoriták 1856-ban megkapták a bazilika orgonaházát, amelybe Ludwig Mooser orgonaépítő beépített egy 17 regiszteres orgonát, amely a mai napig működik.
A tabernaculum ajtaján az utolsó vacsora aranyozott domborműve látható. Fölötte lebegő ezüst galamb a Szentlélek szimbóluma.
Mellette Szt. Péter és Szt. Pál lapos domborművű alakja.
A padok nagy részét Joseph Stockerle minorita szerzetes faragta. Oldalfái asszimetrikus körvonalúak, nincs két egyforma pad a templombelsőben. Igen gazdag és változatos díszítésűek.
Különleges fotó készült a templom felújítása során. valószínű az1950-es évek végén:
