EGERBEN KERESZTÉNNYÉ LETT TÖRÖK BÉG,

BÁTHORY LÁSZLÓ története

Levéltári források tanúsítják, hogy Eger feladásában 1687-ben igen jelentékeny szerepet vállalt a várhoz tartozó hűbéres szpáhik parancsnoka, a 65 éves alajbég (szpáhi egység parancsnoka) , név szerint Ali. A vár blokádja idején Ali bég átszökött a falakon, a császári táborba ment, s nem hivatalosan tárgyalásokat folytatott Eger kapitulációjáról. Később maga Habsburg I. Lipót király állítja oklevelében, hogy Ali bég, mint az egri vár feladásának és elfoglalásának jeles segítője az „ostromban” elöl járt. A bég a kapituláció után Egerben maradt, megkeresztelkedett, s a Báthory nevet vette fel a keresztségben nyert László név mellé. 12 nappal Eger felszabadulása után, 1687. december 29-én a császári táborban jelenlévő Fischer Mihály kamarai adminisztrátor igazolást adott Báthory László részére, aki az egri keresztény blokád alkalmával önként a császári sereghez ment és a császáriak részére hűséges szolgálatokat teljesített, ezért Caraffa generális Eger városában birtokolt házat adott neki. 1693. június 16-án pedig I. Lipót király Bécsben, a már Báthory László néven nevezett korábbi alajbéget „együttműködéséért” mindennemű adózás, közmunka és beszállásolási kötelezettség alól felszabadította. Egy felségfolyamodványában az újkeresztény azt állította, hogy mint egri török a blokád során azon munkálkodott, hogy övéi sem a várost, sem pedig a várat ne gyújtsák fel, noha azt már lélekben elhatározták, de közreműködésével ezeket a Habsburg uralkodónak mindenestől kár nélkül átadhatták.

1695-ben az Udvari Kancellária úgy említi az egykori Ali béget, mint aki „az egri vár visszafoglalása érdekében az ostrom során kiváltképpen való serény munkálkodásáért” kapott a császártól kiváltságokat.

Báthory László egy 1690-ben készült kimutatás szerint az itt maradt törökök módosabbjai közé tartozott, házában 2 fűthető szoba, 2 kamra, 2 pince és egy hat ló befogadásra alkalmas istálló volt. Ez egy sarokház volt a káptalan Szent József templomának körzetében a Kereszt vagy Maklár utcában. Az összeírásból azt is megtudjuk, hogy felesége neve Éva. Egy korábbi, szintén újkeresztényeket tartalmazó összeírás szerint a családhoz tartozott feleségén kívül az alajbég anyja, egy fia és két lánya is, valamint két szolgálójuk. A városban több birtok területtel rendelkezett, ezek közül az egyik Eger patak mellettit ajándékba adta szerzetes rendnek. A magyar nemeseknek viszont még az egykori hódoltság alá nem eső birtokaikat sem sikerült mindig megtartani. 1693-ban Vay Ábrahám is majdnem elveszítette a már 1668 óta kezében tartott Alsózsolcát, mivel hűtlenség vétkébe keveredett. Báthori Lászlóval szemben kellett megvédenie birtokát, aki keresztény úrként igyekezett adományokat megszerezni.

1700. december 5-én Lipót király engedélyezte, hogy Báthory László, volt egri török, aki ekkor még mindig Egerben élt, és felesége Anna, valamint gyermekeik, Gábor, László és Anna, eladják báró Pfeffershofen János-Ferdinándnak és feleségének Alsózsolca falut és Nolaj falut.

Ebből birtokjogi vita keletkezett, ami egészen 1701-ig húzódott, végül Vay Ábrahám özvegyét, Ibrányi Annát I. Lipót király parancsára visszahelyezték Alsózsolca és Nolaj birtokába.

Nem tudjuk, hogy Ali, a magyarrá lett török lelkében mi játszódott le amiatt, hogy keresztény lett. A mohamedánok vallási könyve a Korán híveibe örökre bele sulykolta, hogy „Allahu akbar”, Allah az egyetlen és a leghatalmasabb. Azt hiszem ez utóbbi intelmektől nem tudott szabadulni Ali, alias Báthory László és 1701-ben vagyonának értékesítése után lelépett, visszatért török földre.

Írta: Erdei László