Hans Jakob Christoffel von GRIMMELSHAUSEN (1622-1676) Egerben.

Grimmelshausen kalandos életútja során bejárta Magyarországon Erdélyt és a Felvidéket. Ónodi tartózkodása idején 1650. körül török fogságba esett és Egerbe hurcolták, ahol a rabszolgapiacon árulták, egy anyával és lányával, valamint egy mészáros legénnyel. Az egri pasa megbízottja valószínű tudomást szerzett arról, hogy tanult ember és megvette őt a rabszolga hajcsároktól 40 aranyért. Ezután a várban raboskodott, 50 fogollyal volt bezárva egy olyan börtönben, amelynek csak tetőablaka volt. Enni, csak annyit kapott, hogy ne éhezzen. A börtönben korbácsokat, pipákat és öveket készített fogolytársaival a jobb ellátásban reménykedve. Ha nagyon igyekeztek, annyit kereshettek, hogy kenyeret, húst és dohányt vehettek maguknak. „Néha ide-oda a városban vagy a várban munkára vittek. Ennek szívből örültünk, mert legalább friss levegőt szívhattunk.” írta később könyvében. Éjszakára pedig összeláncolták őket a lábaikon állandóan rajta lévő vasbilinccsel, hogy ne kelljen rájuk vigyázni. Aztán kalodába fogták, faggatták és három alkalommal verték a talpát, hogy árulja el mekkora váltságdíjat tud szerezni saját maga kiváltására. A talpán lévő hatalmas sebek miatt nem tudott járni és lótrágyával gyógyították. Végül ő 400 forintban állapodott meg a törökökkel. Kijelöltek számára három kezest, akik „garantálták”, hogy ha szabadon engedik, a váltságdíj megszerzése céljából, azután visszajön a pénzzel. Ha a rab megszökött, akkor a kezeseket legtöbbször halálra kínozták. Az egyik lábáról levették a láncot és annak a végét kezében tartva elment Ónodra és sikerült neki a váltság díjat összegyűjteni. Egerbe visszatérve a pénz kifizetéskor a pasa tízszeres haszonra tett szert. Ezt követően levágták róla a láncot és szabadon engedték. Hazájába visszatérve megírta egri emlékeit.

Mint regény író, a német barokk legnagyobb képviselője lett. Pék gyermekeként született Hessenben. Ifjúságát katonai szolgálatban töltötte a harmincéves háborúban. A katonaság után áttért katolikus a vallásra és különböző állásokat töltött be a német fejedelmi udvarban, végül 1667-ben osztrák Vilmos Lipót strassburgi püspök szolgálatában állt. Halálának helyszínén 1879-ben, Renchenben szobrot emeltek a tiszteletére, 1993-ban nevét viselő német irodalmi díjat alapítottak. Főműve 1669-ben íródott magyarul: A kalandos Simplicissimus címmel, mely a XVII. század második felének legnagyobb német regénye, irodalmi és kultúrtörténeti szempontból is fontos műve volt.Kalandos életét írja meg Simplicissimus néven, megjárja az élet legszörnyűbb mélységeit és emberismeret tekintetében kitűnő iskolán megy át. Bertolt Brecht a XX. század világhírű német írója forrásként használta a regényt a Kurázsi mama és gyermekei című művéhez.

Ki gondolta volna, hogy ilyen híres író járt a városunkban? Hát a vendégfogadás nem volt valami barátságos…

Írta: Erdei László

A mellékelt képen: H. J. C. Grimmelshausen