Az első egri gyógyszertár.

Írta: Breznay Imre.

Sokan azt hiszik, hogy Egernek hat gyógyszertára közöl legrégibb az Irgalmasoké, amely rendnek tagjait 1727. július 6-án hozta Egerbe Erdődy Gábor gróf egri püspök. A most említett nagyjelentőségű egri püspök fundacionalis levele ugyanis 1726. okt. 8-án kelt, amikor megvette számukra a Beneken-féle telket, s abba ugyanazon évben október holnapjának 8-dik napján az Irgalmasok Provincialissát, Falteret Macariust, bevezettette, mint Gattáji Gorové László mondja „Eger városának Történetei” c. munkájában. Az Irgalmasrend egri házának alapkövét 1727. április 20-án, fehérvasárnap, tették le, de a kórház — már az építés alatt — 1727. augusztus 28-án megnyílt négy ággyal a püspöki rezidenciában, honnét 1728. december 28-án szállították át a betegeket az Irgalmasrend mai házának legrégibb keletű részébe. Ez akkor „L” alakú volt, s magába foglalta a mai patikaépület (déli) emeletes szárnyát, s az avval összefüggő nyugati emeletes szárnyat. Ez utóbbiban volt akkor (a mai rendi ebédlő helyén) a kórházterem 10 ággyal. S ugyanakkor nyílt meg, — tehát 1928. december 28-án lesz kétszáz esztendeje, — az Irgalmasok gyógyszertára is. Régebbi keletű azonban a Széchenyi utcán lévő ma: „Magyar Király” gyógyszertár, amelyről éppen most olvasom: Az egri jezsuita gyógyszertárt 1710-ben alapította Telekessy István egri püspök. Ennyit és semmit mást! Pedig részletesen megemlékezik a pozsonyi, kassai, székesfehérvári stb. gyógyszertárakról a következő kedves és az igazságnak megfelelő bevezetés után: Közismert dolog, hogy a magyar művelődéstörténetben a szerzetesrendeknek milyen nagy szerepe volt. De kevesen tudják például, hogy a jezsuiták nemcsak tanítottak, szónokoltak, diplomatákat, történettudósokat, természettudósokat és matematikusokat adtak a világnak és Magyarországnak, hanem kiváló gyógyszerészeket is. Valószínű, hogy ez a tapasztalat indította Telekessy püspököt is az egri jezsuita gyógyszertár felállítására. Telekessy a jezsuiták tanítványa volt, s első püspöki beiktatása Kassán folyt le. De nem 1710-ben alapította, hanem 1713-ban. Lehet ugyan, hogy már 1710-ben foglalkozott a tervvel, mert akkor a legnagyobb mértékben mutatta magát a pestis Egerben, — de az tény, hogy a patikát 1713-ban rendezték be a püspök 2000 rajnai forintot kitevő adományából. (História Domus anno 1713.) Volt pedig ez a patika a mai ciszterci rendház északkeleti sarkának földszintjén, ahol az újjáépítés előtt a portaszoba volt, most pedig a konyha van. A gyógyszertár rendeltetése — a püspök kívánsága szerint. — az volt, hogy abból a templomi kiadásokat fedezzék. Hatvan esztendőn át így folytak az egri jezsuita-gyógyszertár dolgai. Csöndesen, zavartalanul. Közben a ma is meglevő gyönyörű jezsuita-templomot is fölépítették, s 1743-ban befejezték a patika jövedelmének nem csekély támogatásával. Nem tartozik most ide, hogy 1773-tól (a Jezsuita-rend eltörlésétől) 1776. november 8-ig (amikor a budai főigazgató Beitler Metód pásztói ciszterci elöljárónak átadta az egri kollégiumot) mik történtek tanügyi szempontból. Minket ezúttal csak a patika érdekel. Ez pedig a jezsuiták távozásával Naissl Jakab laikus testvér, gyógyszerész kezelésében maradt egy darabig. 1774. augusztus 28-től Artner József bérelte a patikát a királyi kamarától, mint a Jézustársaság lefoglalt vagyonának átmeneti kezelőjétől. Ez a bérlő azután nem egész egy év múlva, 1775. június 17-én, — nyilvános árverésen — minden tartozékával együtt 4500 frt.-ért meg is vette a jezsuita-gyógyszertárat, mely így világi ember tulajdonába ment át, de csak ideig-óráig. Artnernak ugyanis nem volt pénze, s a patika egész vételárát Téglássy József szemináriumi prefektustól vette kölcsön hat percentre. Az új tulajdonos azonban elhanyagolta az üzletet, napról-napra mulatott, s utoljára szinte lelkibeteg is lett. Hozzájárult, hogy a régi tartozásokat, amelyek még a kamarát illették, az adásvételi szerződés értelmében neki kellett behajtania s evvel—mint önmaga írja — magára vonja a város lakosságának haragját. 1776-ban már perre kerül a dolog s a vármegyei törvényszék — a 4500 frt. adósság fejében — a szemináriumnak ítélte a patikát, amelyet azután két év múlva, 1778. május 26-án végre átvehettek a ciszterciek. A kamara ugyanis kiutalta nekik az 1775-diki árverés alkalmával befolyt vételárat, a 4500 frt.-ot, amellyel kifizették az egri szemináriumot, s birtokba vették a viharos életű gyógyszertárat, amelyet világi provizorokkal kezeltettek, s jövedelmét (1783-ban 900 frt. volt tisztán) ők is a templomra fordítják. (Ebből fizették a kántort, a sekrestyést, a muzsikusokat, harangozót, s ebből kaptak jutalmat a minisztráns fiúk is. Ennek terhére ment a templomi ruhabeszerzés, varratás, gyertyák, misebor stb. vétele is.) A ciszterciek idejében 1779—1783. Erber József, Spatz (nagyon valószínű, hogy helyesen: Spetz) József és Wenzel József voltak a provizorok, mint a ciszter konvent levéltárában levő számadásokból kitűnik. A provizor benn lakott a konvent épületében. Józannak, erkölcsösnek, tisztességesnek és jó üzletembernek kellett lennie. A rendtagokat, ha súlyos betegek voltak, köteles volt napjában többször meglátogatni, s szeretettel ápolni, a beteg állapotáról az orvosnak jelentést tenni, étrendjéről gondoskodni stb. stb. Máskülönben nem volt szabad bejárnia a rendtagok szobáiba s a klauzurán belül hosszasabban társalogni. Végre a rendes kerékvágásba zökkent volna az egri ciszterci főgimnázium, konvent és patika ügye is, mikor II. József feloszlatott csaknem valamennyi szerzetesrendet. Mikor azután 1784. október 17-én ő maga is meglátogatta Egert, ahol már egy ízben járt, mint trónörökös, — a konventet is kaszárnyának szemelte ki. A cisztercieket a szemináriumba akarta átköltöztetni, a gimnáziumot pedig a Líceumba. Ekkor rendelte el a Helytartótanács, hogy a patikának is ki kell költöznie a kollégiumból. Mivel pedig ismét a királyi kamara tette rá a kezét, az akkori provizor, Rusitska Károly, azt kérte, hogy adják el neki a gyógyszertárat, vagy legalább ő maradhasson a provizora. Szóval: 1786-ban, tíz éves ciszterci tulajdon után, ismét a királyi kamara kezén volt a jezsuita-gyógyszertár. A gyógyszertár azonban továbbra is bent marad a kollégium épületében, amely az átmeneti években bérház volt. Legalább is erre enged következtetni az az engedély, amellyel a gimnáziumi igazgató lakásául a patika felett lévő első emeleti, két szobát igazgatói lakásnak adja át. (Ma is ott van az igazgatói hivatal, avval a különbséggel, hogy akkor az igazgatói másik szoba az éjszaki szárnyon volt, s a mai előszoba a folyosóhoz tartozott.) Ugyanakkor (1798-ban) az I. emelet többi részét Spetz József gyógyszerésznek adták bérbe évi 120 frt.-ért. Úgy látszik, hogy ekkortájt már Spelz Józsefé a patika, mivel 1801—02. évben nem a patika jövedelme szerepel a templom fenntartási számadásban, hanem vételárának, 4000 frt.-nak, ötös kamata. 1801. végén ugyanis azt írja a rend társainak az egri ciszterci igazgató, hogy összes javaikat visszakapták a gyógyszertár és az egri szőlők kivételével. A mai Csiky Sándor utca, amelynek végén, a Kollégium sarkán, volt ez a patika, tulajdonosának nevétől kaphatta valami tudálékos latinoskodással a „Speciálisutca” nevet, amelyet majdnem száz esztendeig általában használtak. 1800. táján vette meg Spetz József a mai Kaszinó-épületet, s gyógyszertárát oda vitte át, abba a helyiségbe, ahol most az Elek-féle cukrászda van. Hogy mikor történt ez, nem sikerült kikutatnom. Tény azonban, hogy fia és utóda, Spetz Vince gyógyszerész adta bérbe 1833-ban az akkor alakult Egri Kaszinónak a szép régi ház I. emeletét. Spetz Vincétől a múlt század hatvanas éveinek elején Kőllner Lőrinc vette meg. 1882-ben bekövetkezett tragikus halála után családja is fenntartotta régi helyén egész 1900 tájáig, amikor is az özvegy családi házába, a Hartl házba, tehát mai helyére telepítették át. Körülbelül 20 évvel ezelőtt adta el a Köllner-család a régi jezsuita-patikát Erdős Jenőnek, s ettől kezdve 1918-ig, hétszer cserélt gazdát, vagy bérlőt még végre mai tulajdonosa, Pressler Ármin tulajdonába került. A gyógyszertár berendezése ma is a régi, tehát idősebb kétszáz évesnél. Valóságos iparművészeti remek, melyet teljesen új és modern berendezésért már meg akartak venni mostani tulajdonosától, aki azonban kegyeletből nem volt hajlandó megválni tőle. Csak az a kár, hogy kisebb helyiségbe kellett áttenni, mikor a Kaszinó épületéből mai helyére költözött és így meg kellett csonkítani az állványokat, hogy elférjenek. Ez a rövid története az egri jezsuita gyógyszertárnak, amelynek még két reál jogú társa van Egerben: az Irgalmasoké és az úgynevezett piaci patika. Ez utóbbit 1839-ben kapta meg Ertinger János, akitől a Schuttag kezére jutott. Később Buzáth Lajos lett a tulajdonosa, ma pedig a Hibay György dr. sajátja.

Jezsuita szerzetes jellegzetes sapkában.