EGRI VALLONOK TÖRTÉNETE.

Honnan ered az Eged hegy neve?

Az Eger Északi városrészében található a Vallon utca, amely a Cifrakapu utcát kötik össze a Rákóczi úttal. Az Egerben otthonra talált vallon telepesek emlékét őrzi az utcanév.

Szent István király minden lehetőséget megragadott a kereszténység terjesztésére országunkban, ezért nyugatról papokat és püspököket hívott. Itt az Egerben élő lakosoknak azt is megengedte, hogy a vallás jobb megismerésére egy időre kivándoroljanak. Ez történt 1029. ében is amikor egy csoport egri kivándorolt a mai Belgium területén lévő Liége-be és környékére, ahol a francia nyelvet beszélő vallonok éltek. A magyarok 1052. évben nagy létszámú vallon közösséggel együtt visszatértek Egerbe, az idegenek a Szent Jakab városrészben telepedtek le, ez a terület mai Bárány- és a Tetemvár utca környéke volt. Letelepedésükre számos ma is használatban lévő földrajzi név utal, olyan községek elnevezése, mint Maklár, Nagytálya vagy Andornaktálya. Ekkor magukkal hozták az egyházi közigazgatáshoz, a törvényekhez vagy egyszerűen a gazdálkodáshoz, az építőmesterséghez értő embereiket is. Így kerültek a vallonok Eger környékére, ők honosították meg a szőlőművelést. Az elnevezésekben található „tálya” szó a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt kiirtották a telepesek a domboldalak növényzetét.

A vallonok Egerben és környékén évszázadokon át megtartották nyelvüket és szokásaikat, mivel zárt közösségben éltek. Amikor 1447-ben, ahogyan a belga krónikák feljegyezték, Aachenbe zarándokoltak Egerből, megértették őseik nyelvét. Még a 16. század közepén is beszélték a nyelvet. Ezt Oláh Miklós feljegyzéseiből tudjuk, aki egri püspök volt, de jól ismerte a Németalföldi embereket és az ott beszélt nyelveket is, mivel a mohácsi csatavesztés után a magyar királyné kíséretében éveket töltött ott.

A Liége-i egyházmegyéből betelepített vallonok védőszentje Szent Egyed (Saint Gilles) volt. A történeti forrásokban előforduló és az Északi városrészből jól látható mons Sancti Aegidii (Szent Egyed hegyei, mai nevén Kis- és Nagy-Eged, ennek a ténynek művelődéstörténeti bizonyítéka, ugyanúgy, mint Kistálya és Szarvaskő középkori templomainak Szent Egyed lett a védőszentje.

Az egri vallonoknak és mindennek az 1596. évi győztes török várostrom vetett véget. Az oszmánok ellen magyar katonák mellett vallon zsoldosok is harcoltak az 1594. évi Hatvani várat elfoglaló keresztény csapatban, amikor sok ártatlan törököt is lekaszaboltak. Ez utóbbit torolta meg az Egert támadó III. Mehmed szultán amikor elfoglalta az egri várat és a szabad élvonulás ígérete ellenére levágták a várvédők között lévő vallon zsoldosokat is. Feltételezzük, hogy az egri vallonokkal sem bántak jól. Ismert tény, hogy az 1596-1687. évek közötti török iga után keresztény magyar ember nem maradt Egerben, tehát vallon se, így nélkülük zajlott az új honfoglalás, más népek újra telepítésével.

A mellékelt képen a Szent Jakab városrész látható.

Írta: Erdei László

Felhasznált források:

- Beszélő utcanevek.

- Eger TV. 2021. 10.14-i riportja Nick Tayler, angol nyelvész, történész és bloggerrel