EGER TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN

Az Eger-patak fölé magasodó dombon Szent István alapított püspökséget 1009 körül, mint ez IV. Béla egy 1261-es oklevelében említve van. A hagyomány szerint első királyunk a Királyszéke dombról szemlélte a székesegyház építését. (* Van olyan elmélet is, amely I. Andráshoz köti, és egri-bihari püspökségnek gondolja kettős székhellyel). A régészeti kutatások egy a 10-11. század fordulójáról származó rotunda alapjait találták meg (galéria). Ez lehet az a Szűz Mária-kápolna, amit Rozgonyi püspök 1430-ban Szt. István által alapítottnak mond, és amit a tatárok elpusztítottak. A legújabb régészeti kutatások szerint a 11. század elején egy királyi udvarház is volt itt, amit még a században toronnyal bővítettek. Buldus, Eger harmadik püspöke egyike lehetett azoknak, akik 1046-ban haltak vértanúhalált Szent Gellért püspökkel. Ezt többen vitatják, a legújabb tanulmányok szerint a 11. század második felében tette át székhelyét ide Liduinus püspök, miután a besenyők és kunok is elpusztították Bihar várát.

Az első biztosan hiteles adat a püspökségről 1111-ből származik, mely Wolferust nevezi meg püspöknek. Könyves Kálmán idejétől lehet számolni a székesegyház és püspöki palota építésével. Az új, román stílusú katedrális háromhajós, háromapszisos, keresztház nélküli bazilikának épült. A Képes Krónikában az szerepel, hogy II. István (1116–1131) Egerben megbetegedett, e szerint a 11. századi királyi kúria még nem került átadásra a püspökségnek. Martyrius egri püspök II. Béla uralkodása alatt megkezdte egy új püspöki palota építését a püspöki kápolna északi oldalán. Ezt az épületet az 1140-es években egy új épületszárnnyal egészítette ki.

Imre király 1200 körül koragótikus stílusban bővítette a székesegyházat. A királyt 1204-ben itt temették el, sírkamrája a főhajó középtengelyében, a nyugati részen található. A legújabb kutatások szerint a püspöki központnak már a tatárjárás előtt volt védőfala, már akkor kialakult az első püspökvár (galéria).

A tatárjárás során a püspöki központ épületei súlyosan megsérültek, 1248-ban IV. Béla jelentős adományokkal segítette a püspökséget a helyreállítási munkákban. Lampert püspök a régi székesegyház alapjain egy új, gótikus templomot építtetett. A várdomb északkeleti sarkában, a mai Tömlöc-bástya közelében egy öregtorony is épült (galéria).

A munkák Dörögdi Miklós püspök (1330-1361) alatt is folytatódtak. A székesegyház nyugati oldalán toronypár épült, és a templom egy gótikus, körüljárható, kápolnakoszorús szentéllyel is bővült. A várban új palotákat emelt és az egész dombot egy hosszú kőfallal vették körbe.

1403-ban Ludányi Tamás püspök csatlakozott ahhoz a nemesi felkeléshez, amely Luxemburgi Zsigmond ellenében Nápolyi Lászlót kívánta a magyar trónra emelni. Zsigmond seregével megadásra kényszerítette Eger várát, a püspöknek menekülnie kellett. Zsigmond 1410-ben hadvezérének, a lengyel származású Stibor vajdának a szintén Stiborici Stibor nevű rokonát ültette a püspöki székbe. Ludányi csak 1421-ben kapta vissza a püspökséget.

Az 1440-ben kitört belháborúban Rozgonyi Simon püspök az Ulászló-párnak volt oszlopos tagja. 1442. április l-én a püspök megvendégeli a husziták ellen hazánkban tartózkodó lengyel sereget és vezérüket, Odrovász Pétert. A mulatozás alatt őrizetlenül hagyták a várost és Giskra csapatai, Telefus (Talafusz) kassai huszita kapitány vezetésével megtámadták Egert. Sok városlakót megöltek, és rengeteg zsákmányt szedtek össze. Másnap reggel, miután feleszméltek a város vezetői, elindultak a husziták után. A magyar-lengyel csapat utolérte a zsákmánnyal terhelt huszitákat és hosszadalmas harc után megverték őket, Telefus is fogságba esett. A huszita támadás során megsérült a székesegyház szentélye is. Bonfini 1490-ben azt írta az eseményről, hogy a huszitáknak a város lakói a városfalak hiányában nem tudtak ellenállni.

1451-ben Hunyadi János Losonc mellett vereséget szenvedett Giskra csapataitól, a csata során Héderváry László egri püspök is fogságba esett. Giskra ostrom alá fogta Egert, de az Alföldről felrendelt Hunyadi hadak elől visszavonult

Csetneki András egri várnagy 1465.április 11-i végrendeletében fiainak gyámjává Hédervári László egri püspököt, Szilágyi Erzsébetet és Gyarmati Balassi Lászlót nevezi meg.

1470-1475 között építette Beckensloer János püspök a mai napig is álló gótikus palotát a vár északi falának belső oldalán. A palota várudvarra néző oldalán emeletes, gótikus boltozatú folyosó díszítette, a külső oldalán kis tornyok voltak. Építése közben lebontották a 13. századi öregtornyot és mellette felépítették a Tömlöc-tornyot, ami bejárat is volt a várba. A külső vár falait az 1470-es években kis kerek tornyokkal erősítették meg. A székesegyház szentélyét Nagylucsei Dóczi Orbán (1487-1492) és Bakócz Tamás (1493-1497) püspökök újították fel. Estei Hyppolit (1498-1520) püspök korában megerősítették a várat. A 15. század végén és a 16. század elején a középkori fal elé egy másikat építettek, melynek bejárataként megépült a toronnyal erősített barbakán, az Ó-kapu. A vár fennmaradt déli kaputornyát ma is Estei Hyppolit festett címere díszíti.

A vár 1508-as leltár szerint ekkor a vár tüzérsége 55 hajítógépből, 2-2 toronyban 2-3 ágyúból, 17 tarackból és 355 szakállas puskából állt. Az őrség létszáma 300-350 fő volt.

Forrás: #https://varlexikon.hu/eger

Eger várának átépítése 1552-ig

Pazirik Stúdió