EGER ÚJJÁSZÜLETÉSÉNEK NAPJA DECEMBER 17.

Eger egy muzulmán török város volt 91 éven keresztül. E hosszú időszak alatt jóformán semmit nem fejlődött. A város életében a katonai jellegű iszlám gazdaság és kultúra uralkodott. A törökök itt megszállók voltak, a magyaroktól beszedett adókból, rabok váltságdíjából és rablásokból éltek. A magyarok építményeit használták. Vár karbantartásán kívül kizárólag vallási kényszerből építkeztek, ilyen Egerben a minaret és Arnaut pasa fürdője. Arra a mai napig sincs bizonyíték, hogy éltek-e magyarok a városban. Mire a Szent Liga csapata Egert körülzárta addigra minden környező falu lakatlan volt: elmenekültek, vagy rabok lettek, vagy megölték őket. Rab is kétféle volt, az egyik a vár börtönében sínylődött, a másikat pedig elvitték török földre rabszolgának.

Mivel kevés volt a magyarok adójából és a rabokból származó jövedelmük ezért rendszeresen rabolták a Habsburg királyi területeket. Az állandó veszélyt jól jellemzi Rákóczi György fejedelem feleségének, Lórántffy Zsuzsannának levele, Klobusiczky Andrásnak, a magyarországi Rákóczi-birtokok prefektusának, melyből időrendben a következő török rablóportyákról értesülünk 40 év feljegyzéseiből:

-1615. október 16-i levélben Sajószentpéteri malom szétverése, pusztítása.

-1616. március 7. Ónodon és Miskolcon rabolnak, tetemes károkat okoznak.

-1617. februárban Tiszapalkonya és Ónod elleni támadás

-1633. október 2. Diósgyőri tiszttartók panasza disznócsorda elhajtása, emberek elragadása miatt.

-1634. április 14. Szendrő alá megy a török, és összecsapnak a várvédőkkel. -1636. január 3. Hernádszentandrást rabolják,

-1639-ben például Ónodot dúlják és gyújtották fel, hogy gyengítsék a meglévő magyar végházakat

-1644. december 12. Erdőhorváti kirablása. -1646. augusztus 11. Jólsva kirablása.

-1651. november 16. török támadás a Hernád-völgyi falvak ellen.

-1652. július 10. Hernád-völgyi falvak lakosságának menekülése a törökök elől.