KIK LAKHATTAK EGERBEN 1596.1687 KÖZÖTT?

Sajnálatos tény, hogy sem adattal, de még csak puszta utalással sem rendelkezünk a törökkori Eger polgári lakosainak számáról, életviteléről. Barton angol követ jelen volt Eger 1596-os ostrománál a török táborban. A vele lévő titkára, Glovel azt jelentette, hogy az ostromkor a várost és várat elhagyó lakosok közül ezer férfi, nő és gyerek kapott szultáni kegyelmet és maradhatott Egerben, viszont az a kérdés, hogy maradtak-e és hányan. Ha voltak magyarok, azok muzulmán hittre tértek.

Több tényező növelte a város lakóinak számát. A szolgálatot teljesítő oszmán és délszláv muszlim katonák elhozták családjukat, akik több generáción keresztül élhettek itt a hosszú uralom alatt. 1638-1640 között nagy számban rácok, magyarul szerbek települtek a városba, akik régebben a törökök oldalán ellenünk harcoltak és vitézségük miatt kapták meg az északi városrészt, a későbbi Rác hóstyát. A várbeli katonák nagy része délszláv muzulmán volt, kikkel a rácok nyelvükben megértették egymást..

A közigazgatás kialakítása is jelentős polgári munkát végzők idetelepítését tette szükségessé, mint pld. az adóintézők hada. Velük jött a török papság, dervisek, kádik, valamint az iparosok, kereskedők csoportja.

Irta: Erdei László