Buttler család és az egri Buttler-ház
A Buttler család írországi származású, német-római birodalmi főnemesi família, a XVII. század végén Islitz városából települtek Magyarországra. Báró Butler János Eger vár kapitányi megbízatását 1696-ban kapta, majd ugyanez évben magyar honosítást is. Buttler a várat nagyon rossz állapotban vette át, ezért rendszeresen írta panaszait Bécsbe az Udvari Haditanácshoz. 1700 nyarán arról tett jelentést, hogy a gondjaira bízott vár, ha nem nyer helyreállítást, rövidesen elpusztul, mert falai omlanak.
Egerben a Kossuth Lajos utcai Buttler-házat a XVIII. század elején építette. A ház 1796-ig volt a Buttlerek tulajdonában, ezt követően a Keglevich majd a Barkóczy család birtokában is volt, 1835-ben pedig a városé lett. Ezután működött 1835-1887 között laktanyaként, siketnéma-intézetként, valamint internátusként, néhány évtizedig a Dobó István Vármúzeum tulajdona volt. Az 1970-es évektől turistaszálló működött benne, majd közel harminc évig üresen állt, ez idő alatt pedig annyira leromlott az állapota, hogy 2010-ben teljes körűen fel kellett újítani, azóta pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervezete működik az épületben.
A Buttler grófoknak az ország sok területén, többek között Erdélyben és Zemplénben is voltak birtokaik; Erdőtelket a nógrádi- hevesi birtokok központjának tartották. Az erdőtelki kastélyt Buttler János Lajos kezdte építeni 1715-ben, késő barokk, copf stílusban, valószínűleg régebbi falak felhasználásával. A megyei életben is tevékenyen részt vevő grófnak 12 gyermeke született. Halála után a kastélyt és a hozzá tartozó földeket egyik fia, Buttler Gábor örökölte. A kastély épülete az új tulajdonos révén tovább bővült, s ma is látható formáját többszöri felújítás után a XVIII. század végén érte el. A kastély és a hozzá tartozó földek tulajdonjoga később Buttler Gábor fiára, Buttler Jánosra (született 1773-ban) szállt, aki nagy költekező volt, két alkalommal is birtokainak elzálogosítására kényszerült. A nagyvilági életet élő gróf 1845-ben halt meg. Vagyonát jótékony célra ajánlotta: a Ludoviceumra, vagyis a Ludovika Akadémiára tett 126 000 forintnyi alapítványtételével beírta nevét a magyar tisztképzés történetébe. Ez utóbbi gróf Buttler János nevét Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből is jól ismerhetjük, bár házasságkötése nem a regényből ismert módon történt. A gróf 1792- ben, alig 19 évesen feleségül vette Dőry Katalint Girincsen, a Dőryek birtokán. A házasság teljesen szabályos volt, sőt Buttler levelet is írt az illetékes papnak, hogy az ilyenkor szokásos házasságkötést megelőző várakozási időtől tekintsen el. A szerelemházasság azonban nem tartott sokáig. A gyermektelen grófi pár 1795-ben a kassai szentszék ítélete alapján "ágytól- asztaltól elválasztatott". Gyermeke nem volt, vele halt ki a család grófi ága.
Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének központi figurája a párdányi gróf Buttler János, azonban az antiklerikális mű teljesen megmásítja gróf Buttler és gróf Dőry Katalin (a regényben: "báró Dőry Mária") házassága és későbbi pereskedése valóságos eseményeit. A házasság a valóságban önkéntes volt, csak később romlott meg, a házastársak későbbi több évtizedes pereskedése során és Buttler ügyvédei koholták a házasságra kényszerítés vádját. Ez volt az alaptörténete Mikszáth Kálmán „Különös házasság” című regényének. A műben házasságot a lány apja kényszerítette ki, ugyanis a bárókisasszony még a házasság előtt teherbe esett, és ezt mindenképpen leplezni szerették volna. Így amikor egy utazás alkalmával Buttler betért Dőryékhez, a báró kapott az alkalmon, és erőszakkal hozzáadta a lányát, hiába volt Buttler mással eljegyezve. A valóságban Buttler János rossz házassága miatt mindent megtett, hogy érvénytelenítse a frigyet, de az egyház ezt nem engedélyezte.
Bár a regényben ez nincs benne, de azt biztosan tudjuk, hogy amikor Pyrker érsek Egerbe került, Buttler úgy gondolta, egy különleges ajándékkal talán rá tudja venni az új főpásztort a házasság érvénytelenítésére. Tudta, hogy Pyrker mennyire szereti és védi a műemlékeket, a legenda szerint elhozatta Dobó István vörösmárvány sírkövének fedlapját Dobóruszkáról, és az érseknek ajándékozta. Terve azonban nem járt sikerrel, bár Pyrker hálás volt az ajándékért, nem volt hajlandó érvényteleníteni a házasságot. Dobó sírkövének fedlapja azonban szerencsére a megyeszékhelyen maradt, ennek köszönhetően ismerhettük meg, hogyan is nézhetett ki a várkapitány, ugyanis sokáig ez volt Dobó István leghitelesebb ábrázolása.
Másfél évszázadnyi sem volt a Buttler család magyarországi története. Erdőtelki kastély és az egri Buttler-ház megőrizte emléküket. Az első Buttler, várkapitány volt, az utolsó pedig egy csodálatos regénynek volt az ihletője.
Írta: Erdei László 2021. évben
