Blaskovics Gyula - Heves vármegye főispánja

Blaskovics Gyula Lukanényén született 1806.04.10-én. Apja, ebeczki Blaskovich József táblabíró, honti országgyűlési követ, anyja, fáji Fáy Anna volt. Ifjú korában papnak készült, egy ideig nagyszombati papnövendék volt. A jogi tanulmányai befejezése után a vármegye szolgálatába állt, pestbényei lakhelye miatt Pest-Pilis-Solt vármegye pesti járásában kezdte közigazgatási pályafutását. Blaskovich Gyula,1829 és 1835. között, a Pest vármegyei, pesti járás szolgabírája volt.1836-ban Pest vármegyei táblabíróvá nevezték ki. Később a Heves vármegyei, tarnai járás szolgabírája 1837-től 1845-ig. 1831-ben Heves vármegye táblabírája, majd szolgabíró Pest megyében. Az 1837. november 6-án tartott tisztújításon a tarnai járás főszolgabírójává választották, majd 1841. szeptember 16-án e tisztségében megerősítették. 1843-ban az Egri Kaszinó választmányának tagja, két évvel később pedig a kaszinó egyik alelnöke. 1845-ben Heves vármegye másodalispánja, majd a Heves megyei Takarékpénztárnak még az alapítás évében (1846) egyik részvényese lett.

1847-ben Fényes Elek Kossuth Lajoshoz intézett levelében így írt többek között: „Heves vármegyére nagyon vigyázni kell, mert készülnek a pecsovicsok. A jövő januárban tartandó tisztújításon ha Blaskovics első, Okolicsányi másodalispánnak választandó."

Blaskovics az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején is megmaradt állásában. Csiky Sándor és Zábráczky István mellett ő is a tagja volt annak a háromtagú küldöttségnek, amelyet 1848. március 19-én neveztek ki Egerben a szabad sajtó felállításának és a cenzúra eltörlésének foganatosítására. Másnap ő adott hírt az alakuló félben lévő független magyar kormányról és a cenzúra eltörléséről, majd április 10-én a vármegyei közgyűlésen beszámolt ,,nemzetünknek boldogabb jövőre békés úton történt átalakulásáról." Az egri nemzetőrségnél 1848. április 12-én megnyitott Ezredesi intézkedések, rendelmények, parancsok jegyzőkönyve" szerint a századosok egyike volt. Hivatalánál fogva azonban nem tudta ellátni e feladatkörét, ezért került neve mellé a bejegyzés: helyett Schaffner főhadnagy". Almásy Pál távozása után 1848. június 2-án a vármegye első alispánjává választották. 1848-ik évi július 22-én Heves megye Egerben tartott Bizottmányi ülése Jegyzőkönyvének részes kiírása szerint "....Blaskovics Gyula első alispán példás hazafiúi lelkesedéssel nyilatkoztatta azt: hogy ő a körülmények fontosságáról, s a nemzetet veszéllyel fenyegető minden napi események komoly, s polgári aggodalomra méltó színezetétől áthatva, mint egyszerű polgár, mint egyszerű Nemzetőr, vállalkozó polgár társaival egyetemben Kulára fog menni vívandó ott a hazáért, s meghalni örömmel ott ha kell a Nemzet boldogságáért. Kijelentvén egyszersmind azt is, miképpen ö inkább kész lemondani hivataláról mint fenti szilárd feltételétől elállani." Blaskovics 1848 végén lemondott tisztségéről: utóda Puky Miklós lett. Ugyancsak 1848-ban elnöke lett az Egri Kaszinónak. 1849. május 16-án kinevezték főispánnak, s június 2-án be is iktatták tisztségébe. 1850-ben halt meg Pestbényén. Egerben utca van elnevezve róla, Blaskovics Gyula utca a Hatvani hóstya városrészben található, a Koháry és a Rajner Károly utcát köti össze.

Forrás: Kiss Péter - Hatszáznégyen Eger múltjából