EGRI BEKTÁSI DERVIS KOLOSTOR

Eger 1596-1687 között török megszállás alatt volt, a város mohamedán székhely lett. Ez utóbbinak szerves részét képezték a dzsámi imahelyek, melyeket katolikus templominkból alakítottak át. A kutatásokból kiderült, hogy a városban bektási iszlám dervis kolostor is volt.

A bektásik egy az iszlámon belüli iskolai rend követői. Alapítójának Haci Bektas Velit tekintik. A bektásik feladata az Oszmán Birodalomban a janicsárok szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt. Ha kellett harcoltak is a török seregben. Jellegzetes egyenruhájukról lehetett felismerni őket. Zárkózott életmódjuk miatt a városfalon kívül, a Hatvani kaputól nem messze építették kolostorukat, mellettük volt a törökköri temető. Kovács Béla régész az 1960-as években a mai Park Szálló környékén sírhelyekre utaló csontokat ásott ki és azt állította, hogy megtalálta a törökkori temetőt és a kolostor helyét. Sugár István történész írásában is erre utal. Evlia Cselebi török utazó Egerben jártában is említést tett a kolostorról, tehát már 1664-ben is állott.

A török kiűzése után az épület együttest Bolondvárnak nevezték el, melyet Johann Leonhardt Körner császári javak egri prefektusa vásárolt meg a kincstártól. Körner halála után özvegye eladta a kolostor épületével és e mellette lévő török temetővel együtt Christophorus Fredericus de Benekének. Ez utóbbitól vásárolta meg 1700-ban 150 forintért Telekessy István egri püspök. Később a püspök 1714-ben irt végrendeletében úgy rendelkezik, hogy ha meghal, pestis járvány esetén Bolondvár birtokán kórházat létesítsenek. Arról sajnos nincs írásunk, hogy a Bolondvárat mikor bontották le.

Forrás: Sugár István: Adatok az egri bektasi dervis kolostor történetéhez (Műemlékvédelem 1961/1. száma)