Álnok egri püspök a középkorban:

BECKENSLOER JÁNOS (1427 – 1489.): EGRI PÜSPÖK, AKI MÁTYÁS KIRÁLYT KIRABOLTA.

 Boroszlói német kispolgári családból származott, apja kerékgyártó volt. Bátyja révén jutott Magyarországra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vett a főurak Hunyadi Mátyás részére való megnyerésében. 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozott és III. Frigyes német-római császár oldalán Bécs védelmét látta el, majd az országba betörve elfoglalta Pápát és Ugod várát. Később önként meghódolt Mátyás királynak akitől 1461-ben visszakapta egyházi javadalmát. 1464-65-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-68-ban váradi püspök volt. Részt vett 1467-ben a sikertelen moldvai hadjáratban. 1468-tól 1474-ig egri püspök, Mátyás befolyásos tanácsosa.

1471-ben Vitéz János esztergomi érsek Mátyás csehországi távolléte alatt

összeesküvést szervezett a trón megdöntésére, Beckensloer egri érsek ez jelenti a királynak. 1474-től 1476-ig főkancellár, 1474-től 1479-ig esztergomi érsek. Amikor Mátyás Veronai Gábor (1575-86. évek között egri püspök) javára Beckensloert mellőzni kezdte, 1476-ban aacheni zarándoklat ürügyén III. Frigyes császárhoz szökött és magával vitte az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47.000 aranyforintot adott kölcsön.  III. Frigyes mindenható tanácsosaként kovácsolta össze később a lengyel Jagellókkal Mátyás ellen kötött szerződést. Hamar kitűnt, hogy Beckensloer áruló, Mátyás mégis megbízott benne. Salzburgi érsekként halt meg 1489. december 15-én.

Forrás: kultúra.hu