BALÁZSDEÁK ISTVÁN VICEKAPITÁNY, EGRI 16. századi VÉGVÁRI HŐS TÖRTÉNETE
Balázsdeák István, feltételezés szerint 1537-ben született Temes Vármegyében. Szülei birtokait a török elvette, nem maradt mása, csak a lova és a kardja. 1557-ben érkezett fiatalon végvári vitéznek Egerbe, 1592-ig, 35 éven át szolgált itt. Mint huszár kezdte és később a ranglétrán hadnagy, majd főhadnagy lett. 1582-től ő volt a vár vicekapitánya (alkapitánya).
Eger vára 1596 évben történt elestéig a Habsburg birodalom része volt. Ezen uralkodók az egri vár élére hűséges, nagybirtokos alattvalóikat nevezték ki, akik általában csak néhány évig szolgáltak itt. Balázsdeák Istvánnak kilenc egymást követő főkapitány volt a parancsnoka. A főkapitány-váltása közötti időszakokban, néhány hónap, olykor egy évig is, mint alkapitány, ő vezette a várat. Felügyelte a vár újjáépítését, ügyinek intézését, ugyanis ebben az időben az erődítmény olasz építőmesterek tervei alapján felújításra és korszerűsítésre került. Országos elismertségére utal, hogy 1583-ban a végvárak képviseletében őt küldték az országgyűlésbe, hogy vitézek nehéz helyzetét előadja. Itt bátran kiállt a végvárak körülményeinek javítása érdekében.
1588-ban hat levelet írt Kassára Claudius Roussel királyi helytartónak, melyekben leírja a vár ügyes-bajos dolgait, intézkedéseit.
Példaképe volt beosztott katonáinak. Egerben a Piac utcában volt háza, ahol feleségével Hobordaneczky Katalinnal élt boldog házasságban. Két gyermekük született, János és Borbála.
Minden évben voltak nevezetes végvári harcok, melyek leírása megmaradt az utókor számára. Megemlítek néhány portyázást, melyekben Balázsdeák és az egri vitézek jelen voltak:
A Füleki vár török katonái adóztatták Szikszót az egész környékkel együtt. A város elmaradt az adó kifizetésével és 1577-ben a török sereg kifosztotta a várost és tömérdek zsákmányt szereztek. Mikor a mieink megtudták több végházból összegyűlve elég nagy létszámú vitézzel indultak ki. Az oszmánok már elvonulóban voltak a helyszínről, mikor a portyázó magyarok, kiknek vezetői voltak: Prépostvári Bálint mezei kapitány, Rákóczi Zsigmond szendrői kapitány és Balázsdeák egri főhadnagy. Utolérték és megtámadták őket. A harc délután kezdődött és éjfélkor a mi győzelmünkkel ért véget. A törökök vezére a füleki bég néhányadmagával elmenekült, viszont legalább ötszáz halott török maradt a csatatéren. Nagyon sok ló és fogoly került a mieink kezébe. Ezernél több magyar foglyot kiszabadítottak, kiket összekötözve akartak elhurcolni rabszolgának.
1580-ban a szolnoki Ali bég Gyöngyöst rabolta seregével. Geszty Ferenc diósgyőri kapitány vezetésével Balázsdeák István 400 lovassal és más helyekről toborzott több száz vitézzel indultak lesre. A kétezer főnyire becsült elvonuló török sereget Nádudvarnál érték utól, megtámadták és legyőzték az ellenséget. A mieink négyszáz foglyot ejtettek, köztük a szolnoki Ali béget, akit Geszty kapitány a diósgyőri várba fogva tartott,és kiért később tizenegyezer aranyat kapott váltságdíj fejében a portától. 1585 augusztus 24-én volt Turán az országos vásár, melyet a szolnoki bég felügyelt. A vásárütés vezére az ecsedi Báthory István és Balázsdeák István volt és Egerből 300 lovassal és 200 gyalogossal és más végekből csatlakozott több száz vitézzel indultak. Három felől támadták és bekerítették a vásározókat védelmező törököket, akik vereséget szenvedtek. A vásár nagyságát mutatja, hogy zsákmányt 150 kocsira rakták és 137 rabbal indultak hazafelé.
- október 8-án zajlott le az Abaúj megyei Szikszó melletti csata, ahol mintegy 10000 fős Kara Ahmed bég vezette török sereget legyőzték a Rákóczi Zsigmond egri kapitány által vezetett magyar végvári csapatok.
Ez a jelentős oszmán sereg Kassa felé indult meg hódító szándékkal. Rákóczi Zsigmond, hogy útját állja és fegyverre szólította a végvárak őrségét.
Szendrő várában gyülekeztek a magyar és német csapatok, ott volt Egerből Rákóczi mellett Balázsdeák István vicekapitány is. Az egriek más megyék vitézeivel mintegy 2500 főnyi hadat alkottak. A támadást a végváriak indították meg. Ezt tapasztalván Kara Ali bég a törökök vezére felgyújtotta a Szikszót és a síkságon csatarendben állította seregét. A két szárnyat szekérsánccal erősítette meg, középre helyezett ágyúik bevetésével a mieinket meghátrálásra kényszerítették. Az égő város világánál támadó magyarok a túlerővel szemben vereséget szenvedtek. A kudarcot mindenki tudomásul vette el voltak keseregve a fogságba került és a halott bajtársaik miatt. Balázsdeák azonban nem nyugodott bele a vereségbe. Már majdnem felbomlóban volt a magyar had, amikor Balázsdeák István összegyűjtötte a lovasságot és a sötét éjszaka lepte alatt 800 huszárral új támadást indított. A lovasainak rohama olyan elsöprő erejű volt, hogy megingott az oszmán katonaság. A végváriaknak sikerült a török táborba betörni. Balázsdeák István az ellenségtől elfoglalt négy darab ágyút a török ellen fordította és lövette őket, ezzel megfordult a csata sorsa. Akkora lett a zűrzavar, hogy a törökök eszeveszett menekülésbe kezdtek, hátra hagyva rablott értékeiket A harcban Kara Ali bég súlyosan megsebesült, de sikerült elmenekülnie. Helyettesét Musztafa béget magyar lándzsa döfte halálra. A csata sorsát Balásdeák István vicekapitány lovasrohama döntötte el.. A magyar történetírók Rákóczi Zsigmondnak tulajdonítják a győzelmet. Szemtanúk, egykori íratok azonban Balázsdeák István érdemének tartják a sereg diadalát.
Rákóczi Zsigmond a csata után a királytól megkapta jutalmul a kecskeméti Vezsenyi birtokot. Mivel ő nem sajátította ki a győzelmet, ezért Balázsdeák javára vissza akart lépni, de ezt a király nem hagyta jóvá. Rudolf király Balázsdeáknak 1589-ben több birtokot adományozott Ezután nemcsak, mint végvári alkapitány, hanem, mint birtokos nemes élte életét.
- július 20-án Szikszónál zajló újabb törökök elleni csatában Balázsdeák István fogságba esett. E második szikszói csata története szerint a szolnoki, a hatvani, a füleki, a gyulai és a jenői várak bégjei megelégelték az utóbbi évek harcainak vereségeit és elhatározták, hogy tőrbe csalják a magyar végvári vitézeket. A mieink nem sejtették a cselt és Prépostváry Bálint egri főkapitány értesülvén a török had mozgásáról azonnal jelentést tett a szomszéd végházaknak hadi gyülekezőt szervezve. melynek résztvevője volt Balázsdeák is. Prépostváry jónak látta ha nem várja ki az ellenség támadását, és azonnal megrohanta a szikszói dombokon tanyázó török haderőt. Sajnos nem mérték fel az oszmánok hozzájuk képest nagy létszámát és a támadás szerencsétlen véget ért. A csatában Balázsdeák vakmerően hadakozott, sok törököt levágott mikor a lovát lándzsával átdöfték és az összerogyott alatta. A földön fekvő sérült apósát védelmezve veje nemes Segnyey Miklós egri vitéz rettenetes vérontást rendezett. Hiába harcoltak hősiesen, a túlerő győzött és maga Balázsdeák István több tisztjével együtt fogságba esett. A sors iróniája, hogy ott vesztett hősünk, ahol korábban, 1588-ban a legnagyobb diadalát aratta. Balázsdeák Istvánt fogolyként a jenői várba (Arad mellett) vitték. A magyar elöljárók hiába próbálták őt kiváltani, ez nem sikerült, mert a fővitézeket a szultánnak szokták ajándékozni ezt nem lehetett megváltoztatni. Ezután került Balázsdeák október 10-én 24 rabtársával és 100 elesett magyar vitéz fejével Isztambulba. Jedikula börtönbe zárták. Az értékesebb rabok nem voltak bezárva, szabadon járhattak, kelhettek a nagy kiterjedésű börtön-várban. Sanyarú sorsa volt ott hősünknek és mivel sokat szenvedett levélben kérte Prépostvári Bálint egri főkapitány segítségét, „mert élelemre naponta csak három dénárt kap, egybe kerül a víz, kettőért meg néhány harapás kenyeret vesz. Hogy eddig éhen nem veszett azt egyedül az erdélyi követeknek köszönheti, akik segélyezték őt”.
. Ismert és ünnepelt hős volt az országban. Báró Pálffy Miklós törökverő főkapitány addig nem nyugodott, amíg 1597. évben őt ki nem váltotta a fogoly Hasszán koppányi bégért cserébe. A hatvanas éveiben járó Balázsdeák István Egerbe nem mehetett, mert a várat a törökök 1596-ban elfoglalták ezért báró Pálffy Miklós szolgálatában állt. Az ország akkor egyik leggazdagabb ura fejet hajtott hősünk tettei előtt és vagyonából méltóan jutalmazta: Nagycétényben lovastiszti állást kapott, amely jó fizetéssel járt, Hősünk további sorsáról sajnos nincs adatunk, de biztosra vesszük, hogy Pálffy oldalán tovább harcolt a betolakodó törökök ellen. Ha nem csatában esett el, akkor valószínű a hosszú rabság szenvedései vitték sírba őt. Végül Balázsdeák István jellemét az egri káptalanoknak Rudolf királyhoz írt leveléből szeretném idézni:”A veszedelemben bátor, munkában fáradhatatlan, cselekvésben szerény, végrehajtásban gyors, az előrelátásban tanácsos elméjű”.
A végvári hős vitézek kora 1552-1596 között, a török dúlás, pusztítás idején zajlott.
Eger történetének ez a korszaka méltatlanul a feledésbe homályába merült.
- év után a 16. század második felében Eger lakóinak egyik legnagyobb egyénisége Balázsdeák István Eger vár alkapitánya volt aki a hazájáért küzdött 35 éven keresztül Sajnos manapság nincsenek elismerve érdemei
Írta: Erdei László
Mellékelt kép: az 1588-as szikszói csata illusztrációja
