BALÁZS IGNÁC, a kommunizmus harcosa!

Sugár István írása: Eger, I960, március 23.

Balázs Ignác 1910 januárjában született Egerben mint szegény szülők gyermeke. Szőlőművelő parasztgyermek létére, hamar megszereti a betűt, az olvasást, a jó könyvet. 18—19 éves, mikor kapcsolatba kerül a munkásmozgalommal. Megismerkedik a marxizmus—leninizmus tanításainak alapjaival, kapcsolatot teremtve a földalatti kommunista mozgalom egri szervezőjével, Zbiskó Józseffel. Húszesztendős, amikor belép a szociáldemokrata pártba, de hamarosan felismeri a marxi—lenini tanítások és a szociáldemokrata pártirodalma közötti különbséget. Zbiskó József révén hamarosan bekapcsolódik az illegális kommunista munkába. Ezekben az években Grósz Ernő tartott Egerben rendszeresnek mondható kommunista felvilágosító szemináriumi előadásokat — ezeket is látogatta a fiatal Balázs Ignác. Tántoríthatatlan hűsége a marxizmus—leninizmus iránt megmutatkozott abban is, hogy amikor az egri rendőrség leleplezte a titkos szemináriumokat, Balázs nem volt hajlandó kiadni a rendőrség részére az előadások hallgatóinak névsorát. Nyolc évvel a mozgalommal való megismerkedése után, 1935-ben Zbiskónak Egerből való távozása után, a 25 esztendős Balázs Ignác vette át az egri illegális mozgalom vezetését. Továbbra is tagja marad természetesen a szociáldemokrata pártnak, hogy meg legyen a lehetősége a legális keretek felhasználásával a mozgalom szolgálatára. Állásfoglalása teljességgel megfelel az 1936-os Kommunista Internacionálé határozatának. Budapesti elvtársaitól szerezte be rendszeresen a szükséges irodalmat, könyveket. Hajnal Bernáttal és Mihállyal meg is szervezik az illegális mozgókönyvtárat, amely egészen 1942-ig volt használatban. Balázs Ignác vezette a szociáldemokrata párt egri szervezetében a baloldali csoportot és minden alkalmat felhasznált arra, hogy kiszorítsa a párt vezetéséből, hangadói közül a jobboldali, opportunista elemeket. Később munkálkodását elvhű barátaival, a szőlőhegyek dolgozó parasztjai között fejtette ki. A második világháború kitörését követő időben sem torpant meg a súlyos megpróbáltatások súlya alatt. Folyamatosan biztosította az egri illegális mozgalmi csoport részére a kommunista röpiratokat és a felvilágosító-tanító anyagokat. Egy megbízható elvtársa lakásán jöttek össze, ahol rendszeresen hallgatták a moszkvai rádió magyar adásait. Horthy rendőrsége 1941-ben letartóztatta és Miskolcra szállította. Fél hónapig volt ott őrizetben. Hazatérte után tovább folytatta illegális kommunista tevékenységét Egerben. 1941 őszén újra letartóztatják és a hírhedt kistarcsai internáló táborba hurcolják, ahonnan a még kegyetlenebb nagykanizsai táborba szállítják. Ezeken a kegyetlen helyeken, minden emberségükből kivetkőzött őreik kénye-kedvének voltak a politikai foglyok kitéve. Balázs Ignác is ott szenvedett, egyre súlyosabb tüdőbajával küszködve. Az internálási határozatot az magyar királyi rendőrség egri kapitánysága felülvizsgálta és 1943 nyarán Sántha rendőrkapitány helybenhagyta fogva tartását. A határozat megokolása így hangzik szóról-szóra: így kellett határoznom, mert nevezett a szociáldemokrata politikai szervezetnek régi tevékeny tagja volt, s mint ilyen, különösen a földműves lakosság beszervezése során tevékenykedett. Nevezettet, mivel a dolgozó napszámosok körében szokott mozogni, káros tevékenységében csak internálásának fenntartásával lehet megakadályozni. A jelenlegi külpolitikád, gazdasági viszonyokra és honvédelmi érdekekre tekintettel a nevezettel szemben tehát az internálás szükségessége még mindig fenn áll...‘’ — 1943 utolsó hónapjában végre, betegségére való tekintettel, mégis szabadlábra kerül, s hazajön Egerbe. Az 1944. március 19-iki német fasiszta megszállást követően, április 4-én Zsákay rendőrfőtanácsos emberei a városban „21 kommunistagyanús és szélsőbaloldali veszélyesebb egyént” fogtak össze s már másnap Budapestre szállították. Balázs Ignácot is elhurcolta a fasiszta terror, sáncbeli, Janicsár utca 6-szám alóli lakásából. A „rendőrhatósági őrizetbe vétel” ellen Balázs Ignác Budapesten fellebbezést nem jelentett be. 1944 júliusában elbocsátják budapesti fogságából, de rendőri felügyelet alá helyezték Egerben. Hazatérte után sem hagyta abba az illegális szervezkedést a kommunisták és baloldali szociáldemokraták körében. A Horthy-féle októberi akció hírére abban bízott, hogy sikerül a megfelelő időpontban fegyveres beavatkozást megszerveznie — azonban a hatalomra jutó nyilas uralom október 17-én lefogatja Balázst, több egri társával, köztük Grégász Józseffel, Hajnal Mihállyal, Kuzman Jánossal. Egyik lefogott társukat, Braun Ignácot, letartóztatása után fel is akasztották. A Szálasi-legények a magyar nép szabadságának harcosait Kistarcsára hurcolják, honnan a hitleri Németországba szállították őket. Sachsenhausenbe vitték Balázs Ignácot, egyik hű elvtársával, Grégász Józseffel együtt. Innen egy repülőgépgyárba kerültek ki munkára a politikai foglyok. Betegsége a kiállott meghurcoltatások folytán annyira súlyosbodott, hogy kórházba került. Később pedig, mikor már a náci Harmadik Birodalom összeomlása küszöbön állott, a betegeket visszaszállították a sachsenhauseni központi táborba, és ott kivégezték őket. Német SS-alakulatok puskagolyója oltotta ki az egri munkásmozgalom kiváló harcosának. Balázs Ignácnak is életét, messze szeretett hazájától, népétől. Büszkén emlékezünk Balázs Ignácra. városunk szülöttére, aki rövid élete alatt oly nagy szolgálatot tett a marxi—lenini kommunizmus ügyének. Nem rettentette meg a rendőrség hajszája, többszörös letartóztatása, meghurcoltatása, a nyomába szegődött spiclik besúgása, a tomboló terror. Hittel szolgálta a kommunizmus nagy és szent ügyét, halála pillanatáig. Nevét, emlékét utca és termelőszövetkezet is őrzi, sőt az ellenforradalom után alakult egri járási munkásőrséget is róla nevezték el. A magunk részéről felvetjük a gondolatát annak, hogy a Janicsár utcai házat, ahol élt és ahonnan elhurcolták, emléktáblával jelölje meg a hálás és reá emlékező utókor — erre pedig az idei, 15. esztendős évforduló volna igen időszerű. Balázs Ignác példamutató, kommunista élete, tettei és halála révén csillogó betűkkel írta be nevét, Eger örökké maradandó nagyjai közé.

Megj: 1990-ben a Balázs Ignác utcát visszanevezték Gerinc utcának, ahogyan annak a régi neve volt egykoron!