BAKÓ FERENC

Úgy érzem, volt egy olyan ember Egerben, aki az egri Várból igaz védőbástyát épített ki. Mégpedig azoknak az értelmiségi "B" listára került egri embereknek, akik valódi értékeket képviseltek, de az aktuális hatalom számára nem voltak megfelelőek. Ez pedig Bakó Ferenc volt, aki az 1952 és 1979 között volt a Dobó István Vármúzeum igazgatója.

1917. augusztus 28-án született Nagyváradon. Édesapja kalaposmester volt, talán ennek is köszönhette, hogy különösen vonzódott a kismesterségek képviselőihez. A család a Trianon utáni időszakban költözött Egerbe, Bakó Ferenc itt is érettségizett 1935-ben. Történelmet és földrajzot tanult a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen, majd 1941-ben muzeológusi bizonyítványt szerzett a Néprajzi Múzeumban. 1942–44 között a hadseregben szolgált, az amerikai hadifogságból 1947-ben szabadult. 1947–1950 között a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Innen küldték 1950-ben Sárospatakra, ahol a várban megalapította a Rákóczi Múzeumot. 1952 év végén Egerbe helyezték, ahol élete fő műveként a Heves Megyei Múzeum létrehozásában játszott főszerepet. Számomra már gyerekként az Egri Vármúzeum volt a második otthonom, ahol olyan emberek vettek körül, mint Legányi Ferenc, Korompai János, aki Bakó védőszárnyai alatt dolgozhattak, alkothattak a múzeumban. Nagyszerű szakember és kiváló "politikusként" sikerült úgy intézni, hogy Eger vára az értelmiség védő bástyája lett. Örömmel olvastam, hogy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2021. szeptember 10-én a műemlékvédelem jeles képviselőjét, Bakó Ferenc egykori múzeumigazgatót a Műemlékvédelmi panteonba emelte.