SZENT DONÁT ÜNNEPE

Az egri szőlők patronusa

Fajcsák Attila írása 1987-ben

Már csak a legidősebb egri szőlőmívesek tudják, mily nagy ünnep volt valamikor július második vasárnapja. Ezen a napon kora reggel népes körmenet vonult a székesegyházból a Ciglédi dombtetőre, Szent Donát szobrához, az egri szőlők patrónusához, hogy védelmet kérjenek az időjárás viszontagságai ellen. Erre nagy szüksége volt itt mindenkinek, hiszen köztudomású: a város jólétének éltető forrása évszázadokon keresztül a szőlő volt.

A szobrot gróf Erdődy Gábor egri püspök állíttatta 1716. július 12-én. Erről bejegyzés is tanúskodik szertartásnaplójában, melyet Szmrecsányi Miklós, jeles művészettörténész tett közzé egykor az Egri Népújság lapjain: „A püspök úr Ő excellenciája a székesegyházból körmenetet vezetett a városon kívül, Szent Dónátnak, a mennydörgés, a villámcsapás és elemi csapást hozó zivatarok ellen védő vértanúnak, újonnan felállított szobrához, melyet megelőző magyar és német szentbeszéd után szokásos szertartással megáldott.” Ettől kezdve Donát napja, „búcsú”-ja közel két és fél évszázadon keresztül volt az egyik legnevezetesebb ünnep, melyen részt vettek a „városi tisztikar” képviselői, a céhek, a szőlőmívesek széles tábora, néha pedig a közeli falvak lakói is. A cifra-hóstyai öregektől tudjuk, hogy e jeles nap előtt a Bajzáth ügyvéd birtokán dolgozó napszámosok, asszonyok feltakarították a szobor környékét „és szépen rendbe hozták a szőlőt. Erre az alkalomra — levéltári adatok tanúsítják — hogy egy sátrat állítottak fel, melyben fenyőgallyakkal díszített alkalmi oltárt készítettek. Amikor az éneklő sokadalom fellobogózva kiért a városból, a szobrot és a sátrat körbe állva végig hallgatta a misét, prédikációt. Majd imádkozott és könyörgött Donáthoz, hogy védje meg minden szőlejét, mezejét és házát a villám ütéstől, jégesőtől és forgószéltől. A XVIII. század közepén, a kivonulókat sípokból, trombitákból és dobokból álló zenekar kísérte. Ezért a muzsikusok — a város főbírája jóvoltából — rend ­ szerint áldomást ihattak. Az egykori hiedelem szerint azért állították éppen a Cigléd-tetőre „Donát bácsi” szobrát, mert ott telepítették az első tőkéket. A legidősebbek ma is tudják, hogy régen „Szent Donát egy katona volt, a szőlők pártfogója, és azért állították a szobrát, hogy védje a szőlőt a jégtől meg a vihartól.” Tehát nem véletlenül került a szobor a Ciglédi dombtetőre. Egyrészt ez Erdődy idejében a püspökségé volt, másrészt viszont e terület felett jégesőzóna húzódik, ami azt jelenti, hogy nyáron gyakran szenvedett kárt. A cifrahóstyaiak szerint ráadásul a felnémetiek is „odaszorították” a jégfelhőket. Régen ugyanis vihar előtt szokás volt harangozni, s azt tették a szomszédos felnémetiek is, ezzel pedig — állítólag — a Cigléd felé terelték a felhőket. Ezért, hogy ezt megelőzzék, a servitáknál is időben elkezdtek a vihar közeledtekor harangozni. Szent Donát tisztelete más vonatkozásban is megnyilvánult még településünkön. Több egri harangot szenteltek fel nevében, ezzel is erősítve felhőeloszlató szerepüket. Valamikor a székesegyház harangjai között is volt több ilyen, melyeknek későbbi sorsáról nem tudunk semmi pontosat. A Minorita templom Donát-harangját azonban ma is hallhatjuk nap mint nap, amely 1834-ben készült, és palástján egy térdeplő Szent Donát, római légionárius ruhás domborműve látható. A szobor közelében, az út mentén napjainkig áll egy „gazdátlan” kőkereszt. Ennek helyén már a XVIII. század végétől áll feszület, legutóbb, 1888-ban Neumajer János, Eger város egykori főbírójának hozzátartozói újíttatták meg. Ezt ma mindenki csak úgy ismeri: „Donát-kereszt”. A szentről neveztetett el a Dónát temető kápolnája is. A múlt század végén a cifraiak erősen szorgalmazták az egykori, elhanyagolt „katonatemető” újbóli használatbavételét, helyén egy kápolna építését, mert hosszú ideje a fertálybeliek más temetőkben voltak kénytelenek örök nyugalomra helyezni hozzátartozóikat. Beadványaikban többször szerepelt az az elképzelés is, hogy a kápolna Donát tiszteletére szenteltetne fel, és elkészülte után a júliusi körmenet ehhez vezetne, nem pedig a kissé rangon alulinak tartott, sátor alatt felállított alkalmi oltárhoz. Végül felépült, mint Ludányi Antal apát-plébános fogadalmi kápolnája. Egyik mellékoltárán Szent Donát püspök látható egy szőlőtőkével. A kép Sajóssy Alajos, jeles egri egyházi festő műhelyéből került ki. Művelődéstörténetünk egy villanásával, Szent Donát szőlőhegyi védőszent tiszteletével próbáltuk megismertetni az olvasót, pusztán azért, ha hallunk róla földrajzi neveket, tudjuk és sosem felejtsük el, mily fontos szerepet játszott egykor Eger és más történelmi borvidék szőlőmíveseinek életében. Talán, ha egyszer majd jobb időket élünk, sikerül az egri patrónus szobrát rendbe hozatni, és ha nem is az eredeti helyén, de valamilyen állandó kiállításon újból megtekinthető lesz a város egyik legkorábbi barokk szobra.

Szent Donát szobor manapság. Fotó: Vámossy Béla