MAGÓCHY GÁSPÁR

1514-ben született. Apja Baranya megyéből költözött Csanád várme- gyébe, ahol Mágócson birtokrészt örökölt, s 1493-ban már bizonyosan- Gyulán élt, mint a vár alvárnagya; 1531-ben halt meg. Gáspár három fi- véréről (Ferenc, András, Tamás) és két leánytestvéréről (Magdolna, Do- rottya), maradtak fenn adatok.

A család 1541-ig Szapolyai János híve. Magóchy Gáspár 1543-45-ben Gyula várnagya volt, Patóchy Ferenc urasága alatt, s Ferdinánd pártján állt. De 1546 után Erdélybe távozott és Izabella királynő szolgálatába sze- gődött András bátyjával együtt, később újra Ferdinánd királyhoz csatla- kozott és Patóchy várnagyaként adta át a várat (annak 1552 áprilisi halá- lával) a királynak.

1552-től 1559 tavaszáig Gyulán királyi várnagy, várnagytársai Henyei István (1552), Montaneis Péter (1553), Jász Lukács (1554-58). Ekkor nő- sült másodszor, mivel az első felesége, Patóchy Anna meghalt. Új asszo- nya Massai Imre gyulai protestáns nemes lánya, Eulália. A gyulai várba Mágóchy hozott elsőként protestáns predikátort, s többek között innen küldte Wittenbergbe Szikszai Fabricius Balázst, hogy a költségén az egye- temi tanulmányokat elvégezhesse.

1560-ban, miután Torna vára és tartozékai jelentős összeg lefize- tésével a zálogbirtokába kerültek, kinevezték Torna vármegye föispan- jává. Predikátorát (Balogh Ferencet) Gyula várából magával vitte Tor- nára. 1561 végén innen küldte Szikszai Hellopoeus Bálintot a wittenbergi egyetemre. 1561-ben a vizitációt végző főesperesi küldöttség előtt tett nyi- latkozata a helvét hitvallás szellemében fogant. 1562-ben Fülek mellett árulás folytán török fogságba került, 1563-ban 14 ezer aranyért kiváltot- ták, a debreceni főbíró vállalt érte kezességet. Kiszabadulásakor a király bárói rangra emelte. Felesége Tornán a protestáns predikátorok művei- nek kiadását éveken át szorgalmazta.

Magóchy Egerben

1563 decemberében nevezték ki az egri vár főkapitányává. 1564 már- cius 20-28 között iktatták be, illetve vette át a várat. A téli hónapokra Forgách Simont rendelték ki a vár katonai vezetésére. A tisztségváltásra kirendelt bizottság tagjai Bornemissza Gergely csanádi püspök, Bethlen- falvi Thurzo Ferenc Árva vármegye főispánja, Pasnowsky János tren- cséni várnagy és Trencsén vármegye főispánja, Dobó István Bars me- gye főispánja és a bányavárosok főkapitánya, Poppennácsos, Kielman András mustramester, Pesgyei alispánja Szentgyörgyi László.

Katonai helyettese Káthay Ferenc, másodhelyettese Ghemes Ferenc: okmányban a kapitányokat együtt említik, ez a régi rend hagyománya. Mágóchy nevezte öket ki. 1566 tavaszáig a provizora Sukán János. A ko- rábbi udvarbíró, Pelyny Bálint több hónapig a várban dolgozott, szám- adásait készítve. 1566-tól a provizor Fejérváry János.

A katonai állomány számban és összetételben lényegében nem válto- zott: 400 magyar lovas, 300 magyar gyalog és a tüzérség képezte az ör- séget. Idegen származású (német) csapatok a várban 1564-ben nem vol- tak, az 1562 nyarán ide vezényelt német vértes lovasok is már 1563-ban eltávoztak. Egyetlen jelentős katonai akcióról tudunk: 1565 május 20-tól novemberig 400 katonával Magóchy Szatmár alá vonult királyi parancsra, Schwendi Lázár Felső-Magyarország főkapitánya seregéhez csatlakozik. 1566 április 25-én árulás folytán Felső-Magyarország egyik, a nyugati vonalban helyet foglaló végvára, Ajnácskő török kézre került: ezután csatolták a főkapitányi kerülethez Somoskőt, amely Gedő, Sirok, Szarvaskő. Ónod és Diósgyőr várakkal a mindenkori egri főkapitány alá tartozott katonai szempontból. 1566 május 1-én a Konstantinápolyból megindult szultáni hadjárat egyik fő célja a kémek jelentése szerint Eger bevétele volt. Mágóchy a nyár folyamán biztonsági okokból nem en- gedélyezte a várszékesegyház helyreállított részében (Szt. Mihály kápol- na) istentisztelet tartását, az egyházi, polgári személyeket a várból ki- utasította. A katonai állomány létszámát saját költségén jelentősen meg- növelte.

Magóchy Gáspár hároméves egri parancsnoksága egyháztörténeti szempontból volt igazán jelentős. 1564 aug. 15-re zsinatot hívott össze, amelyre Debrecenből meghívta Méliusz Juhász Pétert, aki lutheránus vi-lági nemesekkel vitatkozott. Mágóchy célja a helvét konfesszió teljes győzelme volt. Még ebben a hónapban meghívta Tokajból Szegedy Ger- gelyt Eger parochusának, házat ajándékozott neki, hogy a városhoz kös- se. 1565-ben Magóchy tartós távollétében Egri Lukács Erdélyből Egerbe költözött és szentháromságot tagadó vallási propagandájának az Eger- ben maradt őrség jelentős részét megnyerte. Mágóchy az 1566 jan. 22-én Egri Lukácsot elítélő gönci zsinat után sem lépett fel ellene erőszakkal, hanem a meggyőzés eszközével akart élni. 1566. tavaszán Wittenbergböl hazahívta patronáltját, az egyetem magyar közösségének seniorját. Szikszai Bálintot és levelekkel intenciókkal Krakkóba és Genfbe küldte a szentháromság tagadók elleni különleges kiképzés céljából. A katolikusok bázisát, az egri káptalant viszont megfélemlítésekkel Egerből el akarta távolítani. Ezt a célt szolgálta, hogy a várszékesegyház teljes profanizálása után a működő templomrész berendezésének tönkretételét passzívan szemlélte. A Káptalan és a város katolikus híveinek a vallási központja a régi plebánia templom lett, a Szt. Mihály egyház. A dolog odáig fajult, hogy maga az uralkodó javasolta a káptalannak a Jászóra való elköltözést, de sikertelenül.

Magóchy hosszabb egri berendezkedésre sohasem gondolt, a családja Tornán maradt. Igaz, éltek Egerben rokonai; így unokahúga. Magóchy Margit, aki 1564. augusztus 20-án Egerben tartotta lakodalmát Káthay Ferenc lovaskapitánnyal. 1566. őszétől a váci püspök, és az esztergomi érsekké kinevezett egri püspök (Verancsics Antal) koncentrált vádasko- dásai szerepet játszhattak abban, hogy a november végén benyújtott le- mondási szándéka nem volt formális. Miksa császár január végén fogad- ta el távozási kérelmét. 1567. április 1-től 24-ig a kirendelt bizottság előtt átadta a várat. Még áprilisban a sürgősen hazahívott Szikszai Bálintot behelyezte az egri ref. iskola rektori székébe. Egri Lukáccsal csaknem egyidőben távozott Egerből.Csaknem állandóan Tornán élt1567 tavaszától. Asszonya és fia (Ferenc) meghalt. Újra megnősült, de harmadik feleségétől, Horváth Misevich Annától nem született gyermeke. 1573-ban az uralkodótól 10 évre zálogba vette Munkács várát, és uradalmát, 42 000 Ft lefizetésével és két feltétel vállalásával: 1.) Csak királyi engedéllyel változtathat a váron. 2.) Megengedi, hogy a várőrség katonái más nemzetiségűek is le- hessenek. 1574-ben kinevezték Bereg vármegye főispánjává, de megtartotta továbbra is Torna főispáni tisztét. 1582-ben Rudolf császár 49 000 Ft lefizetése ellenében újabb négy évvel hosszabbította meg a zálogot.

1586-ban végrendelkezett. Bőkezűen gondoskodott feleségéről, ifjabb Káthay Ferencről (az unokaöccséről) és húga Magóchy Dorottya fiáról, Móricz Balázsról. András bátyja unokáira, Gáspárra és Ferencre íratta 10 évre, 31 000 Ft lefizetésével, Munkács zálogát. E két kiskorú gyermek- re hagyta a tornai uradalmat, amely már korábban Magóchy tulajdoná- ba került. Gyámul Rákóczi Zsigmond szendrői várnagyot rendelte. 1587. április 7-én halt meg.

MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON II. Bp. 1981. 118. oldal: Magóchy Gáspár (?-?, 1986 vége v. 1587 eleje): felvidéki nagybirtokos fönemes 1554-től Gyula várkapitánya, 1562-ben török fogságba esett, s csak nagy váltságdíjjal szabadult. 1563. decemberétől Eger vára kapitánya, egyben Heves és Külső Szolnok vármegye főispánja, 1574-től Bereg, 1579-től Tor- na vármegye főispánja.

IRODALOM

Esze Tamás, Mágóchy Gáspár: Képes Kálvin Kalendárium az 1971. évre. 50-53.