Eger a legszebb és örökké szeretett város maradt Pászthy Júliának

A legszebb város a világon Eger. Ezt mondta portálunknak szülővárosáról Pászthy Júlia, a Magyar Operaház Örökös Tagja. Azt is elárulta, hogy az Amerikában élő fia cápákat, tokhalakat fog az óceánon, de többet ér számára egy a Balatonon kifogott kisebb hal.

Sike Sándor (HEOL)

2025. december 29.

Kevés olyan művész született Egerben, akinek hangja szó szerint és átvitt értelemben is messzire hallatszott. Pászthy Júlia, a nemzetközi hírű operaénekesnő 1947. december 12-én látta meg a napvilágot a barokk városban, s bár pályája a világ nagy koncerttermeibe és az Operaház színpadára vezette, mindvégig megmaradt egri lánynak – ahogyan ezt interjúiban újra és újra hangsúlyozta.

Pászthy Júlia az idei évet ismét Egerben, szülővárosában zárja
Forrás: Médiaklikk / MTVA

Pászthy Júlia tősgyökeres egri családból származik

Júlia édesapja Pászthy János, édesanyja Tóth Júlia, testvére Mária. Gyermekéveit, iskolás mindennapjait a város határozta meg, s már egészen fiatalon kiderült, hogy különleges hangi adottságokkal rendelkezik. Általános iskolai tanulmányait Egerben végezte, majd az Egri Gárdonyi Géza Gimnázium diákjaként érettségizett – abban az intézményben, amely számos kiválóság útjára bocsátásának volt már tanúja. Mások mellett itt tanult – igaz, három évfolyammal Júlia fölött – az 1944-es születésű Kovács Kati táncdalénekes.

Az éneklés szeretete korán gyökeret vert benne. A városi zeneiskolában kezdett klasszikus éneket tanulni az akkor már legendás „Ida néninél”, aki nemcsak technikai alapokat adott, hanem – ahogy Pászthy Júlia később fogalmazott – hitet is abban, hogy a hanggal szolgálni lehet. Gimnazistaként rendszeresen fellépett iskolai és városi rendezvényeken, neve egyre ismerősebben csengett az egri kulturális életben.

Ida néni két éve, 99 évesen ment el

Dr. Pusztai Jánosné (Böröndy Ida) 1924. február 11-én született Dombóváron. 2023-as halálhírét az Eszterházy Károly Egyetem tette közzé, mely intézmény elődjének 1953 és 1955 között az oktatója volt.

Pászthy Júlia, a Magyar Operaház Örökös tagja a tanulmányait 1966-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, Miskolcon folytatta, majd 1968-ban fejezte be. Bár ekkor már a szakma is felfigyelt rá, Egerhez továbbra is szoros szálak fűzték. A város koncertjeinek gyakori fellépője volt, szólóénekeit rendszeresen kísérte – a zeneiskola későbbi névadója, Farkas István vezette – Egri Szimfonikus Zenekar. Az egri vár falai között megrendezett előadások közül különösen emlékezetes maradt Ibsen–Grieg Peer Gyntje, amelyben Solvejg dalát énekelte – sokak szerint felejthetetlen tisztasággal.

A fővárosi karrier sem szakította el Egerből. A Líceum udvarán rendezett gálakoncerten Pergolesi Úrhatnám szolgáló című vígoperájában aratott nagy sikert, az előadást Békés András rendezte. Ezek az alkalmak nem egyszerű vendégszereplések voltak: hazatérések.

Így indult az énekesi karrier

1968 és 1974 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének szakos hallgatója volt, s már tanulmányai idején rangos hazai és nemzetközi versenyeken bizonyított. Harmadik helyezést ért el a Bach-énekversenyen, második díjat nyert a Kodály Zoltán Énekversenyen, az oostendei nemzetközi versenyen pedig különdíjjal jutalmazták. Hangját – tiszta, hajlékony szopránját – hamar megjegyezte a szakma.
1974-től ösztöndíjasként kapcsolódott a Magyar Állami Operaházhoz, 1975-től egészen 2000. december 15-ig annak magánénekese volt. Ezt követően énekmesterként segítette a fiatalabb generációkat, miközben 1995-től a Zeneakadémián is tanított magánéneket. Tanárként is ugyanazt a következetességet és alázatot képviselte, amely egész pályáját jellemezte.

Az örömmel végzett munka nem fáraszt, véli Pászthy Júlia: az egri születésű énekesnő most 78 éves

Művészi életútját megszámlálhatatlan koncert, lemez-, televízió- és rádiófelvétel kíséri. Egy interjúban úgy fogalmazott: mintegy 450 órányi rádiófelvétele készült, ami önmagában is páratlan életműre utal. Kortárs zeneszerzők egész sora – Ligeti György, Kurtág György, Balassa Sándor, Petrovics Emil, Farkas Ferenc, Jeney Zoltán, Sáry László – számított rá operabemutatóin. Oratórium- és dalénekesként Händel, Mozart, Haydn és Beethoven monumentális műveiben hallhatta a közönség.

Portálunk kérdésére a művésznő megerősítette a korábban számos alkalommal hangoztatott nyilatkozatát arról, hogy talán több dalt énekelt, mint operát, mégis voltak szerepek, amelyek különösen közel álltak hozzá: Annuska Verdi Falstaffjában, valamint Sophie Richard Strauss A rózsalovagjában. A világ számos pontján fellépett, kiváló karmesterekkel dolgozott együtt, többek között Michael Gielen, Fischer Iván, Riccardo Chailly és Kobayasi Kenicsiró vezényletével.

Magánélete is harmonikusan alakult: 1970 óta él boldog házasságban Karosi Ottó gépészmérnökkel. Két gyermekük a zenei örökséget is továbbviszi: Karosi Bálint orgona- és klarinétművész, Karosi Júlia pedig elismert jazzénekesnő.

Pászthy Júlia életműve nemcsak az operaszínpadok történetének része, hanem Eger kulturális emlékezetének is. Egy hang, amely innen indult, s amelyhez – bármilyen messzire sodorta is a pálya – mindig visszatalált.

Túl ezen a – az énekesnőt nem ismerők számára talán fennköltnek tűnő – megfogalmazáson, meg kell jegyezni: nem csak a hangja talál vissza rendszeresen Egerbe, hanem személyesen ő maga is. Így most is vármegyeszékhelyünkön tölt pár napot karácsony után. Ebből az alkalomból sikerült is beszélni vele, és kifaggatni a szülővárosához való kötődéséről, az itt élő szeretteihez való viszonyáról.

Beszélgetésünk során persze – bár munkatársunknak személyesen nem volt alkalma találkozni még az Operaház örökös tagjával – számos olyan mellékszál is "kibogozódott", amelyek egy Eger méretű város esetében nem csoda, hogy vannak. Például az a ma már humorosan ható tény, hogy sógorával bő fél évtizedig kollégák is voltak, mi több az unokaöccsével pecázott is párszor munkatársunk a verpeléti tavon. Ez a horgászat aztán később is szóba jött, hiszen Júlia Amerikában élő fia előszeretettel megy ott tengeri halakra, de mégis a Balaton az, ahol legszívesebben veti ki a horgát.

– Együtt szilveszterezünk a húgommal. A karácsonyokat és a szilvesztereket nagyon sokszor együtt töltjük. Az Egerhez való kötődésem az mindennapos szinte, mert minden nap beszélek a húgommal, illetve amikor tehetem lemegyek. Mindig elmegyünk a Dobó térre, megnézzük az új dolgokat. Láttuk legutóbb, hogy leszakadt a várnak az oldalfala – mondta a Liszt Ferenc-díjas Pászthy Júlia.

Az operaénekes azt is elárulta, hogy az egri színházba nem szokott járni, de például a kortárs zenei bemutatókon, amelyeket Szabó Sipos Máté "csinált", azokat rendszeresen látogatta. Most is ott volt Selmeci Györgynek az operáján, nagyszerű előadásban hallotta. Tavaly a Vízi Viktória darabját látták.

– Elmegyek ezekre, mert nagyon ritka ilyen kisvárosban koncertzenei bemutató – fogalmazott.

Az egri szálakat bogozva olyan egri kapcsolatok is előjöttek, mint kollégája, Pánczél Éva, aki ugyan nem egri, de ugyanannál az egri tanárnőnél – Ida néninél – tanult. Szüle Tamás is, aki szintén opraénekes, a keresztlánya Kovács Emese is. Ida néni az örök kapocs.

Az Amerikában élő fiam is szeretettel jön Egerbe, mert az én édesanyám egy fantasztikus nő volt, a családot nagyon összevonta. Eger nekünk egy örök állomás az életünkben, örök visszatérő város

– mondta a művésznő.

Azt is elárulta, hogy a lánya is rendszeresen jár Egerbe, többször volt már fellépése a Karosi Júlia jazz quartettel. Sőt, a férje, aki miskolci, Miskolcra már alig megy, ő is mindig Egerbe.

– Nem csodálom, mert a legszebb város a világon Eger. Amerikából jöttek barátaink, lementek Egerbe és azt mondták, hogy ők még ilyen gyönyörű várost nem láttak – mondta.