Egri textilraktár új épületét

Eger, 1961. augusztus

Ünnepélyes keretek között került sor az egri textilraktár új épületének átadására, amelyet az állomás épülete mellett emeltek. Az átadásnál jelen voltak: Putnoki László elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, Ivády József, a megyei tanács VB-elnökhelyettese, Sebők Béla , a Beruházási Bank megyei fiókjának vezetője, Vadász Károly, az OTP megyei fiókjának igazgatója, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának képviseletében Bernáht Ferenc, Bartolák Mihály a MESZÖV, Mandula Ernő, a Heves megyei Nyomda Vállalat igazgatója és Rátkai Ferencné, Heves megye országgyűlési képviselője. Az ünnepséget Boross György, az Észak-magyarországi Felsőruházati és Textilnagyker igazgatója nyitotta meg, majd ezután a Belkereskedelmi Minisztérium részéről Halász János miniszterhelyettes elvtárs adta át a mintegy 9 millió forint értékű új létesítményt. Korszerű, modem, s ugyanakkor látványos, impozáns épülettel gyarapodott városunk. A négyszintes, négyemeletes objektum nemcsak gazdasági szempontból — az új raktárépület raktártere több mint háromszorosa a régi raktárénak, a belső szállítást az emeletek között liftek bonyolítják le, a ruhaneműk kezelése és raktározása gazdaságosabb körülmények között történhet, — hanem építészeti szempontból is értékes része, dísze városunknak. Modern épület, az új létesítmény teljes egészében vasbeton keretekből készült — a falaknak csak „kitöltő” szerepük van, így azok bármikor nagyszerűen cserélhetők és átalakíthatok. Érdekességként kell megemlíteni, hogy az épület alapozásánál nagy összegű megtakarítást értek el, mert a tervezők úgynevezett kútalapozást írtak elő — az egész épületre kiterjedő drága alapozás helyett; a kútalapozás lényege: csak a tartók részére süllyesztettek mélyen a földbe kútgyűrűket, ezeket betonnal töltötték ki, s ebbe állították bele a vasbetonkereteket Nem szabad elfeledkeznünk a textilraktár fűtési rendszeréről sem. A fűtést itt egy bolgár export kazán szolgáltatja, melynek teljesítménye az eddig használt kazánokénál sokkal kedvezőbb és gazdaságosabb. Az országban elsőnek itt használják a Bulgáriából exportált kazánt. Köszönetét kell, hogy mondjunk azoknak az építőknek is — az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat munkásainak —, akik a tervdokumentációkat, mérnökök és technikusok elképzeléseit, betonba öntötték, téglafalakban teremtették valósággá és osztozunk a Textilnagyker dolgozóinak örömében is. A Széchenyi utcai szűk, sötét helyről most ideális körülmények közé kerültek, ahol már nem lesz többé probléma az áruk, a ruhanemű textíliák elhelyezése. Közel a vasút, közvetlenül az épület mellé kanyarodnak be az árukkal teli vagonok, melyeknek tartalmát liftek röpítik az épület különböző szintjeire, emeleteire. És örülünk az új raktárépületnek úgyis, mint Eger lakosai, akik eddig hiányoltuk az ilyen impozáns, ízléses vonalú, modem építményeket. Örülünk, mert a textilraktár épülete a város egyik legszebb dísze lett; s megcsodálják azok is, akik mereven ellenezték a korszerű építészeti vonalakat, mondván, hogy „üti a városképet”. A textilraktár igazán szép épülete nemcsak, hogy beleilleszkedik Eger kibontakozó új városképébe, de jelzi azt az igényt is, hogy több ilyen létesítménnyel gyarapítsuk új életünk szocialista architektúráját.

Fotó: Ma már a régi épületben lakásokat alakítottak ki!