FAZOLA CSALÁD

Vasból formált költemények

Fazola családra emlékezzünk

A XVIII. század elején az alig egykét ezer lakosú település, Eger, gyors növekedésnek indult. A varosfalakon belül komoly új létesítmények keletkeztek kint pedig a hóstyák" kedves kis házai fogadták be a szorgalmas munkásnép sokaságát.
Ax 1700-as évek közepén már mind nagyobb művészi igényű gazdag polgárházak és főleg középületek díszítik a várost. Hozzákezdtek több templom és iskola építéséhez. 1749-1756 között valósult meg egyik legszebb barokk épületünk: a megyeháza. A nagyarányú építkezések nemcsak jó kóműveseket, de tehetséges festőket, szobrászokat, lakatosmestereket is igényeltek. Nem véletlen tehát. hogy lassanként Egerben egész művészkolónia alakult. De hiányzott egy a rokoko időkben pedig szinte nélkülözhetetlen kovácsművészünk. Igy került sor arra, hogy a város akkori püspök-földesura, Barkóczy Ferenc, meghívta Egerbe Fazola Henriket, a délnémet vasművesség egyik tehetséges tanítvanyát.
Fasola Henrik (eredetileg igy írta a nevét, s csak ké söbb kezdte a család az Egerben általánossá vált Fazola" nevet használni), a meghívás alapján 1758-ban költözött városunkba. A fiatal Bürger" (polgár) Würzburgban, a németországi barokk nevezetes központjában született 1730 táján. Az ottani, Johann Georg Oegg mester által vezetett, híres vasműves-iskolaban szerezte kiváló tudását. Egerbe érkezése után Fazola Henrik a mostani dr. Hibay Károly utcában, a lbontott izraelita templom helyén, megvett a püspökségtől egy 340 négyszögöles telket, ahol addig a püspöki gabonaraktár állott és rövidesen megvette ugyanakkora szomszédes, telket is. Itt rendezte be mûhelyét, sőt valószínűen először Itt is lakott. A műhely üzembe helyezése után azonnal dolgozni kezdett az azóta elpusztult felsőtárkányi Fuorcontrasti" püspö ki nyaralókastélyban és Egerben, a Vármegyeházán. Utóbbi helyen ma is láthatók az 1758-1761 között készült műremekel: a főkapu feletti félköríves betétrács és a belső folyosókon levó két csodálatosan szép kapu. Fazola első munkáinak nagyszerűségével meghódította a megrendelőit megbízásából ' igensok kiváló alkotás került ki műhelyéből. Mindez persze nemcsak művészi hírnevét növelte, de vagyoni helyze tét is. Igy történhetett, hogy már 1762-ben megvette az akkor kialakuló művésztele pen" (később itt laktak Kracker, János Lukács, stb. festők is)

a mostani Heves megyel Nyomda Vállalat Bródy Sándor utcai emeletes házát, ahol azután valószínűen egri tartózkodásának végéig lakott.

Később Fazola Henrik érdeklődése másfelé terelődött. 1767-ben megházasodott, egy Linczin Anna Mária nevű módos özvegyet vett el, aki azonban öt év múlva meghalt. Később újra megnősült, felesége Karl Tecla volt, tőle született Frigyes fia és Borbála lánya.1765-1766 táján született meg agyában a gondolat: vasgyárat létesít. Ehhez vasércet kellett keresnie, vaskőbányát kellett nyitnia. Kutatásai közben  fedezte fel az almárvölgyi kőszenet, a felsőtárkányi tetőfedő palakövet, és megtalálta a Bükk nyugati részén az annyira keresett vaskővonulat nyomait is. Igy történt, hogy 1771-ben felépítette az ómassai nagyolvasztót, és ott a vasolvasztás 1772 tavaszán megindult a Diósgyőri császári királyi, és magántársulati vasgyár" keretén belül, amelynek Fazola Henrik lett az első igazgatója. Gyárvezetővé történt kinevezése után végleg felszámoita egri lakatosműhelyét és 1771-
ben átköltözött a gyártelepre. A nagy férfiú 1779-ben, fiatalon hunyt el. Sírjának helyet máig sem ismerjük...
Fazola Henrik távozása után egyre indokoltabbá vált egy utód keresése. Fazola Henrik választása öccsére, Lénárdra esett. Fazola Lénárd, bátyja hívására 1768 utolsó napjaiban költözött Egerbe. Megvásárolta a mostani Széchenyi utca 6. számú telken egy özvegy lakatos mesterné műhelyét, itt kezdett dolgozni, és kezdetben ugyanitt lakott. (Bátyja Egerból való elköltözése után a már említett Bródy Sándor utcai házba költözhetett, amint ezt két ottani rács F. L." monogramja igazol)
Számos munka kapcsolódik az ó nevéhez is bár ezek már gyakran egyszerűbbek, mint bátyja híres alkotásai. (Az érseki palota elődudvarának kapuja, a népkerti kapuk stb.)
Lénárdnak 1805-ben bekövetkezett halálával a Fazolák egri lakatosműhelye, amely négy évtizeden keresztül annyi kiváló iparművészeti alkotást hozott létre végleg beszüntette működését. A család egyéb foglalkozású fiai egy darabig még tud Eger története például egy későbbi utód lakását, a Harangöntő utca 1. számú épületet sokáig Fazola-ház néven ismerték, de azután mind kevesebb a visszaemlékezés.

Fazola Henrik egri éveinek számos alkotása máig fennmaradt. Műhelyéből olyan, ma már műemléknek minősülő iparművészeti kovácsolt vasmunkák kerültek ki, mint az egri vármegyeháza szőlőfürtös és címeres rácsos kovácsoltvas kapui, vagy főkapu feletti félköríves betétrács.

 

Írta: Hevesi Sándor 

Fazola Henrik szobr a 3. számú iskola előtt

Fotó: Vámossy Béla

Fazola kapuk a megyeházán

Fazola által építetett ómassai vaskohó