Dr. Bárány Géza

(Csurgó, 1880. 01.08.—Eger, 1932.09.05.)

Városi főmérnök, színháztervező, az egri Városi Fürdő Zrt. igazgatója, a Magyar Úszó Szövetség alelnöke.

Bárány Géza Alajos Csurgón született Bárány Gyula (állami tanítóképezdei igazgató) és Legman Klotild gyermekeként. Kilencen voltak testvérek. Két leány: Ilona (1874) és Emília (1878) után harmadik gyermekként érkezett a családba.

Házastársa Katinszky Katalin Mária Margit (tanítónő), Katinszky Lipót ügyvéd és Kittka Laura leánya, akinek keresztapja és keresztelője Katinszky Gyula egri prépost-kanonok volt.

„Katinszky Lipót muzslai ügyvéd 1904. február 15-én ünnepelte szépséges és kedves leányának Katinkának eljegyzését Bárány Gézával, Eger város főmérnökével, az egri arany ifjúság kedvelt tagjával. Az eljegyzés Egerben, menyasszony nagybátyjának, Katinszky Gyula egervári prépostkanonoknak vendégszerető házánál volt, ahol Eger városának elit közönsége egy farsangi estély keretében volt tanúja a szerető szívek egybekötésének.” Házasságot Egerben, 1904. szeptember 17-én kötöttek. Gyermekeik: Ilona Katalin Margit (1905-1906), István (1907.12.20.-1995.02.21.) és Olivér Lajos Dénes (1916-1991).

Bárány Géza iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte. Mérnöki diplomát 1901-ben a Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett.

Dr. Bárány Géza élettörténete Egerben teljesedett ki.

Mint Eger város mérnöke foglalkozott a város fejlesztésével.

Közel húsz esztendő tevékenységének, vitájának, anyagi összefogásának eredményeként 1904-ben öltött testet az elképzelés, s felavatták a Légmann Imre és Bárány Géza tervei alapján, a Mátrai Sándor által épített kőszínházat, amelyben komoly kulturális erőt láttak az itt élők.

Nevéhez fűződik a város korszerűsítését szolgáló aszfaltjárdák és a belvárosi aszfalt utak létrehozása.

1920-ban az általa létrehozott Egri Városfejlesztő Rt. igazgatója lett. Bárány Géza nagy álma: „Tegyük Egert modern fürdővárossá. Ezért meg kell építeni a női uszodát, strandfürdővel, a régi érseki fürdőt helyre kell állítani, amint az a török világban volt. Gyógyszállót és szanatóriumot kell építeni a fürdőkhöz közeli területen.”

Kezdeményezésére kezdték el 1924-ben az egykori Csillag csárda udvarán volt kis méretű medence ötven méteresre történő kibővítését. A terveket ő maga készítette el, a kivitelező Márkus Béla egri mérnök volt. A nyolcsávos, 50x11 méteres medencét, amely Közép-Európában az első ilyen méretű létesítmény volt, a helyben fakadó meleg vizű források táplálták, érdekessége, hogy alját szűrőrétegként kavics borította, ezen keresztül áramlott a medencébe a víz. A kellemes meleg vize miatt az uszodát télen és nyáron egyaránt lehetett használni, sőt a téli edzés és fürdés zavartalan biztosítására a medence és az öltözőhelyiség összekötésére fedett kiúszót létesítettek. (A kiúszót a negyvenes években lebontották.)

Az építési költségekre a fedezetet az úszók sikereire hivatkozva saját maga, hatóságoknál és pénzintézeteknél összeköttetést szerezve és eljárva segélyekből és kölcsönökből megszerezte.

Ez a versenyuszoda volt az egri úszósport „bölcsője", mely évtizedeken keresztül adta a kiváló úszókat és vízilabdázókat a magyar úszósportnak. Az uszoda átadására két alkalommal került sor. Elsőként az úszók ünnepélyes keretek között 1925. május 25-én vették birtokukba a medencét, majd június 1-én volt az uszoda ünnepélyes és hivatalos átadása, melyen 3 ezer néző jelent meg. A program keretében nemzetközi úszóversenyt is rendeztek. Külföldi úszók ekkor jártak első ízben Egerben. Bárány Géza 1925-től a MESE úszószakosztályának elnökeként szervezte és vezette az egri úszók életét.

Bárány Géza kitűnő szervező volt, az ő érdeme, hogy az egri úszók mintaszerű szakosztályi életet éltek és sokat tettek annak érdekében, hogy a magyar úszósport a szervezett, rendszeres munka útjára lépett. Rövid időn belül országos és nemzetközi klasszisok kerültek ki az egri „melegvizes” uszodából — a három Bitskey (Zoltán, Aladár, Árpád), Tarródy Szigritz Géza — akik hazai és külföldi versenyeken kiválóan szerepeltek.

A legkiemelkedőbb eredményeket fia, Bárány István érte el, aki hamarosan nemcsak az egri úszócsapat legnagyobb erőssége, hanem a világ egyik legnagyobb gyorsúszója lett.

Dr. Bárány Gézát a Városi Fürdők Rt. igazgatóját, a magyar úszó-sport érdekeinek kiváló harcosát a Magyar Úszó Szövetség 1929. évi közgyűlésén egyhangúlag alelnökké választotta.

Romlásnak indult egészségi állapota miatt 1931-ben nem vállalta sem a vidéki elnökséget, sem a szövetségi alelnökséget.

Dr. Bárány Géza „1932. szeptember hó 5-én délelőtt 9 órakor, életének 53-ik, házasságának 28-ik évében, hosszú, és kínos, de keresztényi türelemmel viselt szenvedés után, a bűnbocsánat szentségével megtisztított lelkét visszaadta Teremtőjének.”

Az elhunytat szeptember 7-én búcsúztatták a Fájdalmas Szűzről elnevezett temető kápolnájában és helyezték örök nyugalomra.

István fia Amerikából útban hazafelé az olimpiai úszók amerikai túrájáról értesült apja haláláról, így nem lehetett jelen a temetésen.

Dr. Bárány Géza tette lehetővé, hogy a versenyuszodában nemzetközi versenyeket rendezzenek és kiváló sportolók, olimpikonok és Európa-bajnokok vigyék hírét Egernek.