POSUERUNT egri pataki árvíz védőmű pusztulása 1878.

Egerben a legnagyobb pusztítást az 1878. augusztus 31-ei árvíz okozta. Ez utóbbi vízszintjeit a városban több helyütt emléktábla őrzi, példának okáért a Jókai utcában és a Bajcsy-Zsilinszky utcában is.

A hirtelen jött nagy mennyiségű csapadékvizet az Eger-patak viszonylag sekély medre nem volt képes magában tartani. A városban az árvízvédelmet szolgáló Posuerunt kőgát ekkora víztömeget már nem bírta el, csak ideig-óráig tudta megakadályozni annak bezúdulását a városba, és hajnali 3 órakor átszakadt. Ennek következtében a felgyülemlett hatalmas mennyiségű víz rázúdult az alvó városra, és a város északi területe egyetlen összefüggő vízfelületté vált. A korabeli leírások alapján az árvíz legfőképpen a város belső magját érintette, ott kőházakat és kőhidakat döntött romba és 1-2,5 méter magasra ért. A károk elérték a több millió forint nagyságrendet. A pusztítás elsősorban a belvárosba települt kereskedőréteget sújtotta.A belvárosban, a mai Mecset utcában, a régi Kígyó közön 3 méter 35 cm-es vízállást mértek. Reggel hét órától, amikor a víz kidöntötte az Érsekkert déli kőfalát, gyorsabb apadás indult meg a patakon. Az áradás délelőtt 9-10 órára levonult a belvárosból. Addigra a hidak közül csak a Barátok hídja állt, viszont a víz elmosta a Füzesabony–Eger-vasútvonal tartozó töltést Eger és Kistálya között. A legpusztítóbb egri árvíznek nyolc halálos áldozata volt.

Az 1878-as nagy egri árvízet követően leutazott Egerbe Morelli Gusztáv (1848.-1909 fametsző, a fametszés tanára9 és akkor készítette a mellékelt élethű képet az árvíz által megrongált hídról Budapesti Vasárnapi Újság számára.

Ő alkotta egyébként Orbán Balázs báró A Székelyföld leírása c. munkájához a képeket a Vasárnapi Újság számára

Kis-Dobótéri híd pusztulása

Zalár utca üzletei az árvíz után