Ipartörténet az egri templomtornyokban!

Véletlenül leltek rá a régi toronyóra-szerkezetekre!

Ipartörténeti értékű toronyóra-szerkezetet rejt négy egri templom.

Szuromi Rita írása 2012. március 24-én!

Két egri helytörténeti kutató: Farkas Péter és Kerékgyártó József évek óta járja az egri templomtornyokat, és dokumentálja a harangokat. Így fedeztek fel egy-egy régi óraszerkezetet a Minorita, a Református templom, a Szent Anna-kápolna és a Lajosvárosi templom magaslataiban.

- Úgy véljük, ipartörténeti értékek, melyek most ki vannak téve az enyészetnek - mondja Farkas Péter és Kerékgyártó József. Az órák különleges helyet foglalnak el az emberiség kultúrtörténetében, különösen igaz ez a toronyórákra. Kutatásaink szerint az elsőt az 1280-as években, Angliában készítették. Hazánkban egy évszázaddal később a Dunántúlon és a Felvidéken jelentek meg az első toronyórák.

A hódoltság időszakáig csak a gazdagabb bányavárosok lakosai engedhették meg maguknak az órát.

A toronyórák megjelenése új foglalkozást szült: az órások eleinte patkolókovácsok, bronzöntők és egyéb fémművesek voltak. Később különvált az óra készítője és kezelője. Utóbbi lett a felügyelő, aki hozzáigazította a sokszor pontatlan toronyórát a napórához, és gondoskodott a karbantartásáról.

- A toronyórák virágkora a XIX. századra teljesedett ki, folytatja Farkas Péter. Mind egyedi kézműves termékek, bennük a fémművesség, a szobrászat, a famegmunkálás mesteri fokon jelent meg. Hazánk toronyóráinak többsége 1830 és 1914 között készült.

E korszak eredménye az a három egri is, melyeket a két kutató felfedezett. Az egri református templomé a XIX. század közepéről való. Három súlyhengerre csévélődött fel a kötél, melyen a működtetéshez szükséges ólomsúlyok lógtak. Függőleges tengely adta a nyomatékot az óramutatónak. Értékes szerkezet a Szent Anna-kápolna órája is. A súlyokat rézből öntötték, ám azokat a háború idején elvitték, ezért kiöntött betonnehezékkel pótolták. A Minorita templomé valószínűleg német vagy osztrák munka.

A Monarchia felbomlása után a javítás nehézségekbe ütközött, így az 1940-es évekre tönkrementek, magyarázza Farkas Péter. E nehéz szerkezeteket már nem szerelték le, nem bajlódtak a leszállításukkal, hanem a helyükön hagyták azokat, így maradtak meg máig.

Mi is valójában a toronyóra?

A toronyóra templomok, középületek homlokzatára szerelt óra. Az időt nemcsak mutatja, hanem ütésekkel is jelzi. A számlap a külső falon, a szerkezet a torony belsejében van. Mechanikus válfaja járószerkezetből, járásszabályozóból és ütőszerkezetből áll. Az egyre nagyobbá váló harangok befogadása érdekében a templomtornyokat a XV. századtól gyakran kellett átépíteni. Az akkori órák nagyon pontatlanok voltak. Ha elhanyagolták azokat, késtek, ha megtisztították, siettek. Ezért, amikor napos idő volt, a napórához kellett igazítani az óraszerkezeteket.

A kutatók aggódnak a régi szerkezetekért, hogy e szerkezetekben az idő és a toronyban uralkodó körülmények jóvátehetetlen pusztítást végeznek. Ezért céljuk, hogy muzeális körülmények közé kerüljenek, és azokat a nagyközönség is láthassa. (megj: a Minorita templom óraszerkezete a múlt évben végzett nagy felújítás során lekerült a templomcsarnokba, kiállításra alkalmas állapotban!