MENÜ

CIFRA ISKOLA TÖRTÉNETE                                 

Eger egyik legrégebbi oktatási intézményének története az 1840-es évekig nyúlik vissza. Az egykori külvárosi népiskola túlélte a zsúfoltságot, egy pusztító földrengést és teljes újjáépítésen is átesett, ma pedig továbbra is az oktatás fontos helyszíne a Cifra iskola.

Eger múltja nemcsak híres épületekben és történelmi eseményekben él tovább, hanem azokban az iskolákban is, ahol generációk tanultak. A Cifra iskola története jól példázza, hogyan alakult át a város oktatása a 19. századtól a 20. századig – a kezdeti külvárosi népiskolától egészen a modern intézményig.

A Cifra iskola Eger egyik jelentős múltú oktatási intézménye volt, amely nemcsak épületként, hanem a város társadalmi és oktatási fejlődésének lenyomataként is értelmezhető. Egészen a 19. század közepéig nyúlik vissza: az 1840-es években Pyrker János László kezdeményezésére indult meg a külvárosi elemi iskolák kiépítése. A korabeli feljegyzések szerint az érsek saját jövedelméből is jelentős összegekkel támogatta az intézmények létrehozását, köztük a cifra-külvárosi iskola felépítését és felszerelését.

Mint írják, az iskola már működésének kezdetén fontos szerepet töltött be a külvárosban élők oktatásában. Egy 1877-es forrás arról tanúskodik, hogy a „Cifra” külvárosi tanítói állás ekkor már önálló, pályázat útján betölthető pozíció volt. A munkakörhöz nemcsak fizetés, hanem lakás, kert és természetbeni juttatások is tartoztak. A korabeli sajtó szerint az éves jövedelem 350 forint volt, amelyet havi részletekben fizettek ki, emellett búza és tűzifa is járt a tanítónak. Mindez jól mutatja, hogy az iskola stabil és megbecsült része volt a város oktatási rendszerének.

A 19. század végére azonban egyre komolyabb problémák jelentkeztek. Az intézmény túlzsúfolttá vált: egy 1894-es beszámoló szerint az első osztályban több mint száz diák tanult egy olyan tanteremben, amely eredetileg alig nyolcvan gyermek befogadására volt alkalmas. A zsúfoltság nemcsak pedagógiai, hanem közegészségügyi szempontból is gondot jelentett, bár az iskola közösségi élete továbbra is élénk maradt: rendezvényeket szerveztek, könyvjutalmakat osztottak.

A 20. század elejére Eger oktatási rendszere már több intézményből álló hálózattá fejlődött, amelyben a Cifra téri iskola a város északi részének egyik meghatározó központjává vált. Az 1912/1913-as tanévben hat állami elemi iskola működött a városban, köztük a Cifra téri iskola hat osztállyal. A tanári kar létszáma elérte a 27 főt, akikhez óvónők és hitoktatók is csatlakoztak. Az intézményben többek között Mihalcsikné Barthos Berta, Mihalcsik Ferenc, Balkay Erzsébet, Demeczky Lajos, Ripka János és Csiffary Vazul tanított.

Az iskola állapotát jelentősen rontotta az 1925-ös földrengés, amely komoly szerkezeti károkat okozott az épületben. A tetőszerkezet meggyengült, a falak megrepedtek, és egyes részek életveszélyessé váltak. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a régi iskolaépület hosszú távon nem tartható fenn.

A Cifra iskola újraépítse:

A posztból kiderül, hogy a megoldást az 1920-as évek oktatáspolitikai reformjai hozták el. Klebelsberg Kunó népoktatási programjának köszönhetően országszerte megindult az iskolahálózat korszerűsítése, amely Eger városát is érintette. Az 1926-os törvény alapján létrehozott országos iskolai építési alap lehetőséget adott új intézmények felépítésére és a korszerűtlen épületek kiváltására.

Ennek eredményeként 1927 és 1928 között a Cifra iskola teljesen megújult. A régi, elavult és nedves épületet lebontották, helyére korszerű, több tantermes iskola épült szolgálati lakással együtt. A város oktatási rendszerét ekkor új körzetekre osztották, és a Cifra tér az északi körzet egyik központjává vált. Az új intézmény már nemcsak alapfokú oktatást biztosított, hanem gazdasági és továbbképző funkciókat is ellátott.

Az új iskola 1928 szeptemberére elkészült és használatba került, felszentelésére is sor került. Ezzel a Cifra iskola új korszakba lépett: a korábban túlzsúfolt külvárosi intézményből modern, a 20. századi elvárásoknak megfelelő népiskolává vált.

Az épület mai élete

Ma az épületben az Eventus Üzleti Művészeti Iskola működik, amely 1991-ben mint felnőttképzési oktatási intézmény jött létre, felvállalva a változó munkaerőpiac igényeinek egyfajta kielégítését, a komplex ismeretekkel rendelkező felnőtt munkaerő képzését, átképzését. 1995-ben szakképző iskolává vált. A középfokú művészeti képzés hiánya a régióban azonban még ugyanebben az évben arra ösztönözte az iskola vezetését, hogy az intézmény keretein belül egy művészeti tagozatot hívjon életre. Így elsőként az elektronikus grafikus szakképzést is bevezették. 

Forrás: HEOL

: Petercsák Tivadar: Az egri Cifra hóstya, Cifra.sánc Acta Acad. Agriensis, Sectio Historiae XL 261–274

Egri Népújság: 2013. november 26. Eger város népoktatási intézeteinek megfelelő elhelyezése és fejlesztése

 Egri Népújság1927 május 22 Eger, 1927. május 21. Trak Géza e . k. polgármester hírdetménye szeptember 16. Iskolaszentelés Eger, 1928. november 30.

 

 

 

Asztali nézet