Cifraiskola építésének története
A Cifrakapu teret megjelenésében, elhelyezkedésében meghatározza a Cifraiskola. Apor Elemér Cifra hóstyabeli író a régi Cifrapart zegzugos utcáit, teraszos építésű házait tartotta cifrának, különlegesnek.
„A Cifrapart még nemrégiben is Eger egyik látványosságvolt. Ház, ház fölött húzódó, házon ház vonulata nyugat és dél felé tekintőn, jellegzetes, teraszos építkezésétől kapta nevét. Ettől volt cifra. A Mária utcai híd irányából nézve földszintje a Cifraiskola, első emelete a Pázsit utca néhány háza volt, második emelete a Darvas utca beszögellő kis épületei. Szabad emeletek voltak, piciny udvarokkal, nagy lélegzetű kilátással az Eger-patak és a város felé. A darázskősziklába vájt kisebb-nagyobb üregek a házi szerszámokat őrizték. Rá kellett csodálkozni erre a tenyérnyi képre; a dalmát tengerparton lehet látni ilyen meredek településeket.”
Ebből a festői képből Cifraiskola épülete maradt meg, megemlékezve egy letűnt régi világról, amikor „hiányos ruházatú tanulók” igyekeztek az északi városrész állami elemi iskolájába. Az Egri Népújság 1927. március 18.-án megjelent számának egyik fő címe hirdeti, „Közel kilencmilliárdos iskolaépítkezéssel gyökeresen rendezi Eger város népoktatási ügyét gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.”
Gróf Klebelsberg Kunó az a politikus, akinek a nevéhez fűződik Magyarország oktatásának egyetlen, azóta sem megismételt.- az elemi iskoláktól az egyetemekig terjedő- átfogó reformja.
Az 1926. március 24-én kihirdetett VI. tc. létrehozta az országos Népiskolai Építési Alapot, amelyből három év alatt ötezer falusi, tanyai tanterem épült Magyarországon egységes, korszerű típustervek szerint. A téglából, hatalmas ablakokkal, palatetővel, vörösfenyőből készült padlóval épült iskolákhoz háromszobás tanítói lakásokat építettek. A népiskolai építési akció megvalósítására 1932-ig 47 500 000 aranypengőt (az ország egyévi állami költségvetésének mintegy a felét) fordították.
A fenti cikkből ismerhetjük meg a miniszter iskolánk régi épületéről szóló döntését: „ A Cifra téri állami elemi iskola 5 tantermes épülete annyira nedves, elavult, hogy lebontása elkerülhetetlen. Helyette a jelenlegi telkén,- az iskola északi oldalán fekvő utcának a telekhez való csatolásával megnagyobbítandó-, kb. 56. 000 pengő költséggel 4 tantermet és 1 szolgalakást magában foglaló iskolaépület emelendő.”
Az említett újság május 22.-ei számában Trak Géza polgármester aláírásával megjelent felhívása a Cifra téri állami elemi iskola bontását 1 600 pengő kikiáltási áron teszi közzé. „ Ä legtöbbet ígérők a megvásárolt épületeket az árverés napjától számított 14 napon belül lebontani azoknak anyagát a helyszínéről maradék nélkül elhordani tartoznak.”
Az építkezés bő egy év alatt megvalósult. 1928. szeptember 16.-án Iskolaszentelés címmel megjelent rövid hírből tudjuk…. „Hétfőn, 17.-én a Cifratéri, kedden, 18.-án a Wesselényi l új iskolákat fogják felszentelni. Féltétlen nézze meg!”
Nem kishazánkban lennénk, ha nem kellett volna a város testületének1929. novemberében „ Cifratéri új állami elemi iskolánál még szükséges munkálatokat pedig — 2609 P. költséggel a jövő évi költségvetés terhére” elrendelnie.
Sokáig meg voltunk győződve, egy korábbi kutatás alapján, hogy iskolánk régi épületét 1930-ban adták át. Azt a hatalmas érdemet és eredményt, semmisem homályosítja el, hogy Eger városában……iskolaépület,….. tanterem, szolgálati lakás épült az állam, a város és az egyház összefogásában.
Források:
- Petercsák Tivadar: Az egri Cifra hóstya, Cifra.sánc Acta Acad. Agriensis, Sectio Historiae XL 261–274 (2013
Egri Népújság:
- november 26.
Eger város népoktatási intézeteinek megfelelő elhelyezése és fejlesztése. A mostani állapotok tarthatatlanok.
- január 1.
Egerben csak teljesen osztott iskolák lesznek a közeljövőben
- március 18.
Közel kilencmilliárdos iskolaépítkezéssel gyökeresen rendezi Eger város népoktatási ügyét gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.
Egri Népújság1927 május 22
Eger, 1927. május 21. Trak Géza e . k. polgármester hírdetménye
- szeptem bér 16.
Iskolaszentelés
Eger, 1928. november 30.
