GRI REFORMÁTUS TEMPLOM

A Kálvin-házat, a mai Markhot Ferenc utcában 1799-ben Hemer Ferenc az egri püspök serfőzője építette. 1866-ban a kétszintes épületet az egri református egyházközösség megvásárolta, az emeleten lévő két nagytermet egyesítették és itt tartották ennél fogva az istentiszteleteket.

Már a 19. század folyamán nagy küzdelem folyt egy református templom építése ügyében. 1908-ban Tóth István lelkész levélben fordult Heves vármegye törvény- hatósági bizottságához és templomépítés céljából segítséget kért a megyétől. Következő évben az egri egyházközség telekkel rendelkezet, azonban az építéshez szükséges pénzt nem sikerült összegyűjteni és a tervezett templom soha nem épült fel. A másfél évtizedig tartó huzavonának az lett az eredménye, hogy a város képviselőtestülete végül a templomtelket az építendő államrendőrségi palota részére 1927-ben lekötötte. A presbitérium tiltakozott amiatt, hogy a város az egyházközséget annak megkérdezése nélkül fosztotta meg a templomtelektől és egy elvi deklarációval akarta kielégíteni. Ragaszkodott a képviselőtestület egy 1927-es határozatához, melynek értelmében a város telket adományoz az egyházközségnek.

Az újabb elképzelések, újabb telek javaslatokat azonban Eger műszaki tanácsosa vétózta meg: ilyen volt az új pénzügyi palotával szemben levő Foglár tér templomépítésre nem alkalmas, kisméretű, alápincézett terület, ami a szabályozási terv szerint parknak lett kijelölve, a Gólya úti siketnéma intézet telkén való építkezés pedig lehetetlenné tette volna a patak mellett kijelölt főút megépítését.

1929-ben Tóth István lelkész azt írta, „egyházközségünket imaházunk szűk volta, híveink közakarata elementáris erővel kényszeríti az építkezés gyors megoldására”. A Gólya utcai építkezés sem valósult meg, végül 23500 pengőért megvették a Deák Ferenc 50. szám alatti ingatlant.

1929. szeptember 28-án Eger város építészeti szakosztálya építési engedélyt adott Ray Rezső Vilmos budapesti műépítész templomtervére. A templom a Deák Ferenc utcai telek közepére épült, kétoldalt árkádos folyosókkal, melyek tűzfalként is szolgáltak. Az épület alatt pince volt, ebben helyezték el a léghűtéses fűtőberendezést. A templomtér 24 méter hosszú, 11,5 méter széles és 9,30 méter magas, a tornyot és az árkádokat cseréppel, és magát a 600 főnyi befogadóképességű templomot palával fedték.
1930. november 25-én Tóth István lelkész jelentette, hogy a templom és mögötte a lelkészi lakás teljesen elkészült. A templom megépítésében kimagasló szerepet játszott Lipcsey Péter főgondnok, aki személyes összeköttetéseit is latba vetette. így nyerte meg a templomépítés ügyéhez Fledry Lőrincnek, Heves vármegye főispánjának, valamint az akkori közoktatási- és vallásügyi miniszternek, gróf Klebelsberg Kunónak a támogatását is. A miniszter 80 ezer pengő összegű segítséget nyújtott, mivel figyelembe vette, hogy a templom építésének első megindításánál a gyülekezet 1914-ben százezer korona értékben jegyzett hadikölcsönt, amely azután elértéktelenedett, elveszett. A Deák Ferenc utcai új neobarokk református templom az egri evangélikusok hathatós támogatásával, százezer pengő költséggel épült fel és 1930. december 7-én adták át rendeltetésének.A templom megáldása délelőtt 10 órakor kezdődött, előtte díszszázad sorakozott s a notabilitások sorában egyházi és világi elöljárók tucatjai voltak: Józan Miklós budapesti unitárius püspöki vikárius, báró Bottlik István református egyházmegyei gondnok és Izsák Gyula felsőházi tagok, Hedry Lőrinc Heves vármegye főispánja, Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző, Hedry Béla tábornok, állomásparancsnok, Trak Géza polgármester, Magyary Pál miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, Gábory József törvényszéki és Marssó László járásbírósági elnök, Gyenge Károly dohánygyári igazgató, Horváth Gyula rendőrtanácsos és sokan mások. Szentelésén a gyengélkedő Révész Kálmán tiszáninneni püspök helyett Ravasz László dunamelléki püspök és Farkas István alsó-borsodi esperes vettek részt. Előbb a templom két új harangját áldották meg, azután Lipcsey Péter főgondnok átadta a bezárt templom kulcsát a fölavatást végző Ravasz Lászlónak, aki bevezette a gyülekezetei. Duszik Lajos miskolci evangélikus lelkész, a tiszai egyházkerület főjegyzője imát mondott, majd Enyedy Andor miskolci református lelkész egyházi beszédét követően Arokháty Béla játszott orgonán. A református vegyes kart Demeter József vezette, Farkas István esperes bibliát olvasott és imádkozott. Ravasz László püspök ezután mondta el nagy hatású templomavató beszédét, melyben leszögezte: „nemzetként is egy lelki házzá, lelki templommá kell, hogy felépüljünk. A sajtó tudósítása szerint „ az egyszerűségében is artisztikusan szép templom hajóját” teljesen megtöltötték a különböző előkelőségek és az egri protestánsok. Az istentisztelet után közös étkezés volt a Koronában és bankett helyett, az ínséges időkre való tekintettel a református egyház 100 szegénynek, felekezeti különbség nélkül, ingyen ebédet adott.”

A templom homlokzatán relief-kereszt jelzi a reformátusok és az evangélikusok együttes áldozatkészségét, összefogását, és külön említést érdemel, hogy átadásának évében egy unitárius család is a gyülekezethez tartozott. A belső tér mennyezetét oikosz fabordázattal képezték ki, amelyek között vakolt mezők vannak. A templom falába három aranyláncot falaztak be: a református, az evangélikus és az unitárius testvériség kifejezésére. A templom 22 regiszteres, 16 változatú orgonáját Rieger Ottó orgonaépítő 1930-ban készítette Budapesten. A templom tornyában két harang lakik. A nyitott harangszint déli részén függ, azokat az egri egyházközség megbízásából baktai Egry Ferenc 1930-ban öntötte az Ung vármegyei Kisgejőcön. A nagyharang alsó átmérője 117 cm, tömege 831 kg. A harang vállán, körben gyöngysor dísz, a felső pártázaton, a gyöngysor dísz alatt, körben szárnyas puttófejek, a fejek között négyes folyondár díszítmény alkot díszítménysort. A díszítménysor alatt körben rokokó díszfüzér található. A harangpalást felirata: A kisharang alsó átmérője 80 cm, tömege 432 kg. A harang vállát, körben gyöngysor díszíti, felső pártázatán, körben a gyöngysor dísz alatt, függőleges vonalakból álló díszítmény sor. Körben a harang felső pártázatán, a díszítménysor alatt, kétkörgyűrű között az alábbi felirat olvasható:

ÖNTÖTTE BAKTAI EGRY FERENC KISGEJŐCÖN 1930.

Ami a Kálvin Házat illeti, az egri reformátusokat 1946-ban fosztották meg belvárosi ingatlanjuktól. A várost átszelő Eger patak melletti épület bérlakás lett, melyben tulajdonosának, a Református Egyházközségnek mindössze egy 40 m2-nyi helyiséget biztosítottak. A rendszerváltás után az egyházközség hét évig tartó pereskedést követően vette birtokba a ma Kálvin Háznak nevezett épületet, melyben napjainkban egyházszervező és kultúraközvetítő munka folyik: termei az egyházi adminisztráció és a hitéleti programok mellett kulturális, közművelődési eseményeknek adnak helyet.

https://www.youtube.com/embed/HHMaNVgfPgo

Református templom harangjai

(Deák Ferenc u. 57.)

2 harangja van Mindkét harang elektromos meghajtású.

A NAGY harang:

Méretei: alsó átmérője 117 cm; és 831 kg-ot nyom.

Derekán egymás alatti sorokban bibliai idézet és donátor:

HALLGASSATOK RÁM. ÉZS. 55. 2. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE AZ EGRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG AZ 1930. ÉVBEN

ÖNTÖTTE BAKTAI EGRY FERENC KISGEJŐCÖN 1930.

A KIS harang

Méretei: alsó átmérője 80 cm; és 432 kg-ot nyom.

Derekán egymás alatti sorokban bibliai idézet és donátor:

ÖRÜLJETEK AZ ÖRÜLŐKKEL - SÍRJATOK A SÍRÓKKAL - RÓM. 12. 15. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE AZ EGRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG AZ 1930. ÉVBEN

ÖNTÖTTE BAKTAI EGRY FERENC KISGEJŐCÖN 1930.

P.L. (F.P.) harangkutató