Püspöki palota az 1552-es ostrom után.

Az ostrom után 1553-54-ben, az új várkapitány, Bornemissza Gergely deák állíttatja helyre az épületet, és ekkor a püspökvárból lett végvár igényeinek megfelelően a palotatermeket a ma is fennálló válaszfalakkal a vár főbb tisztjeinek szállásaiul kisebb szobákra osztatja. Az ekkori várleltárak a kapitányok, Zoltay István. Zárkándy Pál szobáit említik a palotában. A paloták nagy. gótikus ablakait is szűkebbre alakítják át ékkor. A XVI. sz. utolsó harmadában Ungnád Kristóf várkapitány az épület nyugati végéhez told újabb lakóhelyiségeket a talán már korábban épült pince fölött, melynek reneszánsz keretezésű kijárata nyílik a szomszédos Tömlöc-bástyába. Feltételezhető. hogy az épületet hátulról határoló és ekkor hat méteresre épített várfalon a század utolsó évtizedeiben épülnek meg az emelet hátsó helyiségei is. Az ezekből az évekből Rákóczi Zsigmond és Prépostváry Bálint várkapitánysága idejéből származó leltárak az emeleti helyiségekben, melyek között nagy ebédlőterem is szerepel, meglehetősen igényes bútorzatot és díszes, színesmázú cserépkályhákat sorolnak fel.

A vár 1596. évi megadása után a palotaépület 91 évig az egri török pasák székhelye volt. A csaknem egy évszázados időszakból azonban építkezésnek nem maradt nyoma az épületben.

A felszabadítás után, 1687-től a palota a császári vár lett, katonai helyőrséggel, amely a Rákóczi szabadságharc után megszűnt. A vár átvételét követően csúcsíves loggia akkor börtönfolyosóvá lesz. és árkádnyilásait befalazzák, a helyiségek gótikus bejáratait szűk börtönajtókká alakítják át. Az épület romladozó keleti végét lebontják, az emeleten pedig magtárat alakítanak ki és ide a rég elpusztult gótikus lépcső helyett az árkádos folyosó keleti végén épített lépcső vezet fel. így használják a palotát a XIX. sz. első felében, amikor a századeleji várbeli bontások után már magában áll a vár területén. 1871-ben Bartakovics Béla érsek a várat ismét, a katonaság rendelkezésére bocsátja. A palota, most már mint kaszárnyaépület a következő 87 év alatt még sok rombolást és átalakítást szenved el.

A gótikus palota 1958-ban a Dobó István Vármúzeum kezelésébe került. 1957-65 közötti felújítás eredményeképpen eredeti pompájában tündököl, alsó szintjén egyrészt időszakos kiállításoknak ad otthont, másrészt itt található az 1552-es harcosok emlékére kialakított Hősök terme, ahol a Dobó Ferenc által faragott, Dobó István sírjáról származó márvány szarkofág, a Kiss István által 1965-ben készített katona szobrok, illetve az 1552-es hősök névsora látható. A teremben található urnában helyezték el a feltárások nyomán a 16. század derekáról származó emberi maradványokat is. Az emeleten látható a vár történetét bemutató állandó kiállítás, amely bőséges tárgyi emléket vonultat fel a vár történetéből: páncélok, makettek, korabeli fegyverek, leletek és hasonló különlegességek. A több mint hét évszázadot megélt palota napjainkban méltó és hiteles környezetet teremt a vártörténeti kiállítás tárgyainak

Forrás: Détshy Mihály tanulmánya a püspöki palotár

A Felső várudvart északról keretező palota a vár egyetlen, még ma is álló középkori eredetű épülete és egyben Eger legrégibb építménye is.

A 13. századi előzményekkel rendelkező épületet Eger reneszánsz püspökei bővítették pompás, reprezentatív gótikus palotává.

Az oszmán hódítások következtében a 16. század közepére az egykori fényes püspöki rezidenciából végvár lett, melyben a palota funkciója is megváltozott: a várkapitányok, illetve a tisztek szállásául szolgált. Az 1552-es ostromban súlyosan megsérült épületet 1553-54-ben újjáépítették, reneszánsz stílusban.

A vár 1596-os elfoglalása után a törökök itt rendezték be az egri vilajetet irányító beglerbég palotáját. A török kiűzése után ismét a várparancsnokok lakóhelye lett.

1871-ig váltakozva hol a kincstár, hol az egyház birtokában volt a vár, amikor is a magyar honvédség kezelésébe került, és az egykori palotaépületben legénységi szállást alakítottak ki, az alsó szinten raktárakkal.

Méltó funkcióját a Dobó István Vármúzeum várba költözése után nyerte el: műemléki rekonstrukcióját követően emeleti termeiben 1965-től az egri vár története című kiállítás kapott helyet. A 2024-ben megújított tárlaton a gótikus palota részletesebb történetét, a püspökök, várkapitányok életét is megismerhetik.

Látogassanak el Egerbe, fedezzék fel a gótikus palota történetét!