HAJDAN ÉLT EGRI KÖNYVKÉSZÍTŐ MESTEREK HAGYATÉKA...

"Eger török idők óta neves városa, Heves vármegye székhelye 1895-ben három nyomdával bírt. Ugyanilyen nyomdaszámmal további 22 vidéki település büszkélkedhetett. Eger első officináját még Royer Ferenc Antal 1755-ben hozta létre. 1895-ig, amikorra a város lakossága meghaladta a 22 ezer főt, további mintegy tíz nyomda működött az egyházi és világi székhelyen. Néhány évvel korábban, 1890-ben jelent meg Kapácsy Dezső 'Költeményei' az ugyancsak 18. századtól működő római katolikus Érseki Lyceumi Nyomdában, 159 oldal terjedelemben, aranyozott lapélekkel.

A kötet több szempontból is szép példája a virágos motívumnak. A címlapon lévő apró, fonatos levéldísz szó szerint elhalványul a verskezdő oldalak fölső részén elhelyezett gazdagon burjánzó leveles, virágos, vázás és szfinxes díszítések mellett. Ezenkívül minden vers elején egy-egy növényi ékű iniciálét, minden költemény végén apró könyvdíszt (például angyalkás motívumot) helyeztek el.

A kötés is igazán pazar. Az előtáblán és a gerincen különböző betűtípusból szedve a szerző nevét és a mű címét aranyba foglalták. Ugyancsak aranyozott nyomással az előtáblán fonatos keretdísz, középen egy jobbra dőlő lant négy húrja mellett négyágú olajfaág fut át, számos olajbogyóval ékítve. Az elülső és a hátsó kötéstábla vaknyomásos keretdíszt is kapott. A remekbe szabott kötés Neszvadba Gyula egri könyvkötőmester keze munkáját dicséri, akinek azonos nevű fia – mint iparos tanuló – az 1891. évi helyi rajz- és munkakiállításon képviselte a családi szakmát. Még később, 1896-ban az idősebb Neszvadba vett részt a millenniumi országos kiállításon, amiért papír- és sokszorosítóipar kategóriában elismerő oklevelet kapott.

A verseskötet rendhagyó módon „Kedves barátom!” megszólítású előszóval kezdődik, mely Ábrányi Emil (1850–1920), a Kisfaludy Társaság tagja, országgyűlési képviselő, ugyancsak jeles tollforgató írása. Kapácsy Dezső (1839–1912) egri származású volt. Eredetileg papnak készült, később azonban világi hivatást választott, árvaszéki jegyző és előadó lett. A vármegye politikai és társadalmi életében is jelentős szerepet vállalt. Számos versét megzenésítették és az Egri Dalkör egyik alapítóját is benne tisztelhetjük. Mindszenty Gedeon (1829–1877) plébános, egyházi szónok – egyébként maga is költő – ösztönözte verseinek kiadására." (Részlet a Magyar Grafika című szakmai folyóirat legújabb, 2021/5. számában megjelent tanulmányom 65. oldaláról)

A szerző SAJÁT GYŰJTEMÉNYÉBŐL származó kiadványokat bemutató, a vidéki szecessziós könyvművészetről szóló, teljes tanulmány innen tölthető le:

https://mgonline.hu/.../2633/articles_2633_original.pd

Forrád:Kiss Krisztián Bálint