EGRI KOLOSTOROK, SZERZETES RENDEK 1596. előtt

Az ország egyik legnagyobb egyházmegyéjének székhelyén a középkorban érthető okok miatt a szerzetesrendek is szívesen megtelepültek. Az oklevelek a ferencesek és az ágostonrendiek, pálosok kolostoráról tesznek említést, de az egyháztörténészek a dominikánusok kolostoráról is tudni vélnek. Az írás első részében a középkortól Eger török megszállásáig, 1596-ig vizsgáljuk a rendházakat.

FERENCRENDIEK

Egri kolostoruk alapítását 123l-re teszik, de okleveles adattal ezt nem lehet bizonyítani. A XIV. század elejére a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kolostor híres búcsúhellyé vált.1306-ból Jakab rendfőnök és Mihály lektor nevét ismerjük a kolostor lakói közül. 1307-ben Eger városában egy telket kaptak adományul Márton püspöktől.

A század közepére talán ismét megrongálódhatott a kolostor, mert építésére 12 márkát hagyott végrendeletében Bethlen fia Simon fia Balázs a Borsod megyei Lád birtok értékéből. 1401-ben Kelemen rendfőnök nevét említi egy oklevél, egy 1404-ben kiadott pápai bulla pedig Egri Scheulus János ferences ügyében hozott határozatot. A kolostorban temették el 1425 előtt a veszprémi püspök hozzátartozóit.

Az 1552-es török ostrom idején még fennállt a kolostor: Tinódi históriája szerint Arszlán bég itt állította fel ágyúállásait. Feltehetően ekkor rongálódott meg annyira, hogy nem is építették újjá, mert a XVI. század második feléből már nem találunk róla említést.

A kolostor helyét a levéltári adatok alapján szinte teljes valószínűséggel tudjuk rögzíteni a későbbi servita templom és kolostor telkére.

ÁGOSTONRENDIEK.

Az ágostonrendi remeték szerzete Magyarországon is gyorsan elterjedt és 1262-ben már külön magyar rendtartományba tömörültek.

Egri kolostoruk alapítási évét nem tudjuk meghatározni. Első említésével 1346-ban találkozunk; az oklevél a kolostor tagjai közül Jakab fráter nevét említi. Templomuk védőszentje Szent Miklós volt. Ugyanebben az esztendőben Bocsi Péter egri polgár végrendeletében két márkát hagyott a kolostorra és azt kívánta, hogy ide temessék el.

1361-ben talán javították a kolostort, mert egy végrendeletben 12 márkát hagytak erre a célra. A XV. század közepére ez a kolostor is híres búcsúhellyé válhatott, mert 1456-ban különféle búcsúkat engedélyeztek a templom látogatóinak. 1498-ban a rendi káptalant Egerben tartották és ez is a kolostor virágzásának bizonyítéka.

A XVI. század elején több birtokot adományoztak nekik így kapták meg Borsos Antal egri polgár malmának felét is misék alapítására 1505-ben, majd a következő esztendőben egy Egerszalókon lévő kúriát amelyet 1509-ben az egri káptalannak adtak el.

A kolostor az 1552-es ostrom alatt elpusztult és a szerzetesek is elhagyták a várost, de birtokaikat védelmezték a jogtalan foglalásokkal szemben. 1553-ban Jakabházai Lukács rendfőnök tiltakozott az ellen, hogy Bornemissza Gergely egri várnagy egyik malomhelyüket elfoglalja és ott építkezzik.1555-ben I. Miksa utasította Zárkándy Pál egri várkapitányt és Fügedi Jánost, hogy az ágostonrendiek Tályán lévő malomhelyét, amelyet Bornemissza Gergely elfoglalt, adják vissza a szerzet tulajdonába. Két évvel később a kérdéses malmot a káptalannak adományozták a kolostor felépítéséig, de ezt Fügedi János várkapitány jogtalanul elfoglalta és csak királyi leiratra volt hajlandó átadni. A malmot végül a Bornemissza Gergely György és János fia kapta adományul 1563-ban.

A kolostor telkét 1576-ban Ungnád Kristóf várkapitány birtokolta és egy házat is épített ide. Az 1596-os ostromig tehát nem építették újjá a kolostort és a hódoltság alatt a törökök 1648-50 körül a rácoknak adták. Helyét teljes bizonyossággal a jelenlegi Ráctemplom telkére tesszük.

PÁLOSRENDIEK

A Szent Mária Magdolnáról elnevezett felnémeti pálos kolostort 1346-1347-ben alapította Monoszló nemzetségbeli II. Dörögdi Miklós egri püspök (1330-1361) idején.

A templomot a püspök 1346-ban felszentelte, majd későbbi oklevelekből értesülünk arról, hogy Miklós püspök földeket, szőlőket és malmokat adományoz az Almár völgyében megbújó kolostornak. Ettől kezdve a kolostor gazdasági tevékenysége 1480-ig nyomon követhető. 1520-ban Csanádi Kelemen egri kanonok kijavíttatta a templom boltozatát és bővíttette a hálótermet. A kolostor pusztulása a XVI. század derekán következhetett be. 1549-ben még működik, Perényi Péter protestáns főúr, egri várkapitány foglalásaival kapcsolatban már számolni kell elnéptelenedésével. 1552. évi egri ostrom idején a török csapatok a a kolostort lerombolták, a környéket felégették. A kolostor ezt követően többé nem népesül be.

Fodor László Vármúzeum régésze vezetésével Almárban 1970-71. évi feltárási munka során a kolostor kerengőjének déli és nyugati szárnyát, valamint nyugat felé a kolostor melléképületeinek egy részét, a több helyiségből álló, viszonylag jól megmaradt borospincével. E munka során került elő a gótikus templom ÉNy-i szöglete, valamint a nyugati templomfal mellett néhány sír. Később a templomtól észak felé haladva tárták fel teljes egészében a sekrestyét. Mellette jó állapotú, kisméretű kápolnára akadtak. Összeomlott boltozatát (bordák, zárókő stb.) a téglapadozatra zuhanva szinte hiánytalanul megtalálták

Irta: Erdei László 2021. évben

Forrás irodalom: Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében

Videót, melyből az almári Pálos kolostor fotója készült Sümegi Gyula készítette, https://www.youtube.com/watch?v=8WDqJa_Brjk

Igazán szép lehetett