Közel kilencmilliárdos iskolaépítkezéssel gyökeresen rendezi Eger város népoktatási ügyét gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.

Eger, 1927. március 12. született Klebelsberg Kunó / Magyarpécska, Arad vármegye, 1875. november 13./

Hétszázezer pengős iskolaépítést rendelt el Eger különböző részeiben a miniszter.

Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1926. március 6-án, szombat este a 8 órás gyorsvonattal érkezett Egerbe. Pontosan 99 éve ezen a hétvégén az egri érsek vendégül látta Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert, aki nemcsak végig járta a város büszkeségeit, a legjobb iskolákat, hanem fontos bejelentést is tett.

Klebelsberg egri bejelentésének apropóját az adta, hogy 1925-re lettek adottak az anyagi feltételek a népiskolai program megvalósításához. Klebelsberg sokat vitatott-dicsért kultúrpolitikájának kétségkívül a legelismertebb eleme az országos népiskolai hálózat kiépülése volt. Az 1926-ban életbe lépett törvény értelmében az iskolaépítés költségeinek a felét az állam biztosította, az iskolák felszerelési és a fenntartási költségei azonban már a települést terhelték. A törvény sikerességét bizonyítja, hogy 1930-ig több mint 5000 iskolaépületet, tanítói lakást húztak fel - köztük csak nyolcat Egerben.

A városi képviselőtestület ma délután a részleges tisztújító közgyűlés befejeztével rendes közgyűlést tartott Trak Géza polgármester elnöklete alatt. Dr. Simonyi Nándor városi tanácsos előadó ismertette a vallás és közoktatásügyi magyar királyi miniszter rendeletét az egri elemi iskolák, valamint a gazdasági ismétlő iskola tárgyában. Az egri iskolaügy életében új, fényesebb korszakot jelentő és egyúttal Eger város gazdasági életére is fontos kihatással bíró rendelet többek között így hangzik: Központi kiküldöttemnek és a vármegye királyi tanfelügyelőjének a város polgármesterével és a római katolikus elemi iskolákat fenntartó egyház megbízottaival folytatott tárgyalásaiból, valamint a helyszíni szemle eredményéről beterjesztett jelentések megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy a város népoktatás ügyének gyökeres rendezése immár elodázhatatlan. A város népoktatásának rendezése természetesen csak nagyobb arányú iskolai építkezések útján biztosítható, s bár a szükséges építkezések kivitelét a magam részéről a legnagyobb összegű államsegély engedélyezésével kívánom lehetővé tenni, mégis számolnom kell a rendelkezésemre álló, hitelkeretek által nyújtott lehetőségekkel. Épen ezért az 1927.—28. évi költségvetés kereteibe csak a város külső területein építendő elemi iskolák állami támogatását állíthatom be, míg a belvárosi állami elemi iskola újjáépítését csak az 1928.—29. évi költségvetési hitel terhére irányozhatom elő. Az iskolai építkezéseket tekintet nélkül az építendő iskola állami, vagy hitvallásos jellegére, egységesen és olyan módon kívánom lebonyolítani, hogy a város és a római katolikus iskolákat fenntartó egyház között kötendő megállapodás alapján az építkezésekhez elkerülhetetlenül szükséges összes helyi hozzájárulásokat szabályszerű határozatban a városi képviselőtestület biztosítja. Az építési szerződéseket a város köti meg, s az összes építkezési munkálatok felügyeletét és ellenőrzését a város mérnöki hivatala látja el. — Természetesen ez a megállapítás az iskolák jellegét és a fenntartó jogait és kötelességeit egyáltalában nem érinti. A város külső területein szükséges építkezéseket az alábbiakban állapítom meg:

A város északi részén:

1. A Cifratéri állami elemi iskola5 tantermes épületeannyira nedves, elavult, hogy lebontása elkerülhetetlen. Helyette a jelenlegi telken, amely az iskola északi oldalán fekvő utcának a telekhez való csatolásával megnagyobbítandó, kb. 56.000 pengő költséggel 4 tantermet és 1 szolga­lakást magában foglaló iskolaépület emelendő. A város északi részén lakó továbbképző tankötelesek részére ezen a telken egy 2 tantermes gazdasági iskola építését nem tartom célszerűnek. Amennyiben, azonban a város közönsége ezen a részen megfelelő gazdasági gyakorló területet biztosít, az állami gazdasági népiskolának államsegéllyel való felépítését szintén programba fogom venni.
2. A Széchenyi utcai 3 tantermet és egy tanítói lakást magába foglaló római katolikus elemi iskolaépülete emeletráépítéssel, 4 tanteremmel és 1 irodával kibővítendő. Ennek az iskolának kiépítése kapcsán a Mária utcai 1 tantermes római katolikus iskola megszüntetendő. Az iskola építési költségeit 56.000 pengőben irányoztam elő.
3. A Wesselényi utcai állami elemi iskola2 tantermes épülete emeletráépítéssel 2 új tanteremmel, 4 tantermessé fejlesztendő. Az iskola építési költségeit kb. 24 000 pengőben irányoztam elő. Az iskola kiépítésével a Perényi utcai óvoda épületben elhelyezett 1 tantermes állami, valamint a Bartakovics utcai ugyancsak 1 tantermes római katolikus ellemi iskola megszüntetendő.

A város délkeleti részén:

4. A Maklári - úti belső római katolikus elemi iskola1 tantermet magában foglaló épülete lebontandó, s ennek, valamint a megvásárolandó és ugyancsak lebontandó szomszédos ház telkén kb. 72.000 pengő költséggel 4 tantermet, 1 lakást és irodát magában foglaló római katolikus elemi iskola építendő. Az iskola kiépítése kapcsán a vele szemben fekvő 2 tantermes állami és a Maklári-úti 1 tantermes külső római katolikus elemi iskolát meg kell szüntetni.
5. A Kertész utcai állami elemi iskolaépületét, amelynek 2 tantermében a gazdasági iskola nyert elhelyezést, vissza kell adni eredeti rendeltetésének oly módon, hogy az iskolaépület az épület kisebb mértékű átalakításával 4 tantermessé bővíttessék. Az átalakítás költségeit 4000 pengőben irányoztam elő. Hogy egyrészt az említett elemi iskolaépületek eredeti rendelkezésének visszaadhatók legyenek, másrészt pedig, hogy a továbbképző tankötelesek intenzív gyakorlati oktatása lehetővé tétessék, a magam részéről is szükségesnek tartom az állami gazdasági iskolának 2 tanteremmel, munkatermekkel és egy igazgatói lakással a gazdasági gyakorló területen való felépítését. Ennek megvalósíthatása céljából a gazdasági iskola építési költségeire az 1927—28. évi költségvetés terhére 50.000 pengő államsegélyt engedélyezek.

A város délnyugati részén:

6. A Szvorényi - utcai 5 tantermes állami elemi iskolánakaz utcára néző 2 tanterme lebontandó, s helyette 1 új tanterem és a szomszédos épület megvásárlásával és lebontásával nyerendő telken, az utca sarkán egy igazgatói lakás építendő. Az építési költséges 28,000 pengőben irányoztam elő.

A város déli részén:

7. A Deák Ferenc utcában a Heringh - féle gyár közelében egy 6 tantermet, igazgatói és szolgalakást, irodát és szertárt magában foglaló I —VI. osztályos római katolikus elemi iskola építendő.Ebbe az iskolába kell majd beiskolázni a város déli részének valamennyi V—VI. osztályos tanulóját. Az iskola felépítése kapcsán az Árpád utcai 2 épületben elhelyezett 1—1 tantermes római katolikus iskola megszüntetendő. Ennek az iskolának építési költségeit 96.000 pengőben irányoztam elő.

A város központjában:

8. Az 1928. év folyamán a Halaspiac - téri 11 tantermes állami elemi iskola lebontásával ennek telkén egy 16 tantermet, tornatermet, igazgatói és szolgalakást, igazgatói irodát, tanítói szobát és szertárt magába foglaló állami elemi iskola építendő.Az iskola építési költségeire az 1928—29.-ik évi költségvetés terhére kb. 300,000 pengői irányoztam elő.

Az összes építkezésekre előirányzott költség ezek szerint az 1927—28 kezeiéül évre 336.000 pengő, az 1928—29-iki kezelési évre (Halaspiac - téri állami elemi iskola) 300.000 pengő, összesen tehát 636.000 pengő. Ezekhez a költségekhez járul még a gazdasági iskolának kb. 60.000 pengőre rugó költsége, az összes építési költség így kereken 700.000 pengőre tehető. Méltányolva a város és a római katolikus iskolákat fenntartó egyház nehéz anyagi helyzetét és a város rendkívül elhanyagolt népoktatásügyének gyökeres rendezéséhez fűződő nagy kulturális érdekeket, az itt felsorolt elemi iskolák hozzávetőleg 636.000 pengőben előirányzott építési költségeinek 90 százalékát államsegélyként, míg a fennmaradó 10 százalékot kölcsönként engedélyezem. Felhívom a város közönségét, hogy határozatát a fentiek értelmében mielőbb hozza meg, az építési terveket és költségvetéseket a városi mérnöki hivatallal haladéktalanul készíttesse el és azokat hozzám határozatával együtt terjessze fel. Klebelsberg s. k.

Leírhatatlan lelkesedés, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter őszinte forró ünneplése követte a leirat felolvasását. Pillanatok alatt átértette a képviselőtestület legegyszerűbb tagjai a csaknem 9 milliárd korona költséggel elrendelt iskolaépítés óriási horderejét nemcsak városunk kultúrájának fejlesztésére, hanem polgárságunk szomorú anyagi helyzetének előmozdítására is. Az bizonyos, hogy gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Eger város díszpolgára e tettével nemcsak a város történetébe, hanem e város minden lakójának szerető szívébe is örökre belevéste országosan becsült nevét. Látszott ez a közgyűlés minden tagjának arcán, látszott a város vezetőinek és legelső polgárainak szemében is!

Az előadó Simonyi Nándor dr. maga is bizonyos meghatottsággal terjesztette elő ezután az állandó választmány javaslatát a miniszteri rendelettel kapcsolatban, amely szerint a város a telkeket az építkezések céljára rendelkezésre bocsájtja. A külvárosi iskolákat, a folyó költségvetési évben, a halaspiaci iskolát pedig a jövő költségvetési évben felépítteti, felveszi az építési költség összegének 10 százalékát kölcsönképpen, annál is inkább, mert ezáltal a város semmi újabb terhet nem vállal, amennyiben a rozoga iskolaépületek tatarozása eddig jóval többet emésztett fel évente, mint a most felveendő kölcsön egy évi amortizációja. Dr. Simonyi Nándor ezután ismerteti az eredeti terveken ejtett ama változtatásokat, amelyeket a célszerűség szükségessé tett. Elmondja, hogy a Deák Ferenc utcai új iskola részére dr. Szmrecsányi Lajos a korcsolya pálya felett, az új út sarkán lévő telket bocsájtotta rendelkezésre. Bejelenti továbbá az előadó tanácsos, hogy a Halaspiac-téri iskolát a jövő évben nem a mostani helyén, hanem a város által vásárolt Binét telken építik fel kétemeletes impozáns épület alakjában. Köszönet a miniszternek és az érseknek.

Tóth Csepreghy András lelkesedő felszólalása után dr. Kálnoky Viktor emelkedett hangon hálás szavakkal emlékezett meg gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterről és mindazokról, akik Eger város ez új kulturális felvirágoztatásának elősegítésében közreműködtek.

Subik Károly: Kilenc milliárd koronát adott gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter az egri elemi iskolák felépítésére. Ezeket az iskolákat a városnak saját erejéből kellett volna néhány esztendőn belül felépítenie és a szükséges kilenc milliárd koronát a lakosság pótadójából előteremtenie. Örök hálával tartozik a város ezért a nagy segítségért Klebelsberg miniszternek, de hálásnak kell lenni azok iránt is, akik a választásokon a kormányt támogatták. Ennél a nagy építkezésnél keresethez fog jutni nemcsak az iparos, hanem a fuvaros és a földmunkás napszámos is, tehát a város minden dolgozó rétege. És itt győződhetik meg a város minden lakosa, hogy mi szolgáltuk a polgárság érdekeit, akik tevékenységünkkel és szavazatainkkal a kormány jelöltjét támogattuk, (Viharos éljenzés.) Az elhangzott felszólalások után egyhangú lelkesedéssel elhatározta a közgyűlés, hogy dr. gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek és dr. Szmrecsányi Lajos egri érseknek feliratban mond köszönetét e valósággal korszakalkotó iskolafejlesztésért. Rusztek Károlynál, Heves vármegye királyi tanfelügyelőjének, aki az egész tervezetet kidolgozta és annak megvalósításában fáradságot nem ismerő munkássággal működött közre, jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a képviselőtestület.

Lejegyezte: Sajtos Attila Csaba

Felhasznált irodalom:

Kristóf Ilona - Berecz Anita: Klebelsberg Kunó egri látogatása - 2021. március 8 - A múltnak kútja

Egri Népújság - napilap, 1927-03-13.