Dr. Hibay Károly orvos

A XVIII. században sokan vándoroltak a Felvidékről, Gömörről Heves vármegyébe, az új élet és jobb reményében, valószínűleg ekkor érkeztek Hevesbe is a Hibayak. Első Hibay Györgynek szőlőbirtoka volt és bortermeléssel foglalkozott, fia Ádám flastromozó volt, ami vagy a sebtapasztást, tehát az orvoslást vagy pedig az úttapasztást, a fizikai munkát jelenti. A flastromozó fia már szűcs-szabó mester volt és később az ő fia, György is szűcs-szabó lett, s ő már Eger tisztességes és megbecsült polgáraként halt meg. György precizitását, kiváló munkáját mindenhol dicsérték, erről írásos emlékek is maradtak fent. A különleges pedig az, hogy György úgynevezett Vándorló könyve is megmaradt, amiben minden vezetve van róla ás családjáról, György kinézetétől kezdve a családja által birtokolt tárgyakig.

Hibay György már Eger megbecsült polgára volt megvásárolt egy házat Egerben és született egy fia, akit taníttatni tudott, így 4. Hibay György gyógyszerésznek tanult. Évekkel később 4. Hibay György Szegedre költözött, ahol egy patikát működtetett és ott ismerte meg feleségét, akinek édesapja szintén patikus volt. 4. Hibay, mondhatni patikus György, összeházasodtak és született négy gyermekük, két fiú, 5. Hibay György, Károly és két lány, Aranka és Irén. Patikus Hibay György és családja aztán Egerbe költöznek, ahol megvásárolják a piac téri, ma a dobó téri kígyó patikát. Nagyon jól megy a sora a családnak, patikus György kiváló a szakmájában és hatalmas lehetőséget kap, mikor az előző tulaj a patika jogával együtt, átadja patikus Györgynek az egri víz receptjét is. Az egri víz egy gyógynövényes, alkoholos víz, melyet gyomorbántalmakra fogyasztottak az emberek – ismertette a történész.

Azonban, mivel három patika is árulta az egri vizet, perre mentek és patikus Hibay György elvesztette a víz árulásának jogát. Ez azonban nem jelentett hatalmas problémát, mivel eddigre már anyagilag stabil helyzetben élt a család, György pedig a társadalom által megbecsült, magas presztízsű lakos volt, többek között fertálymester is.

Hibay - patikus - György az első fiát, 5. Hibay Györgyöt patikusnak taníttatja, de Károlyt orvosnak adja. György itthon, míg Károly külföldön tanult, majd mindketten szakmájukban helyezkedtek el. Azonban, mikor kitört az I. világháború, mind a ketten fegyvert ragadtak és harcoltak, de végig tartották egymással a kapcsolatot, leveleket és képeket küldtek egymásnak.

A „szegények orvosaként” ismert egri doktor halálának okai pontosan ismertek: 1924-ben egy kiütéses tífuszban szenvedő cigánylányt vittek be a kórházba vizsgálatra. A fertőző beteget ─ aki később felgyógyult ─, a két belgyógyászati kórterem melletti sötét, ablaktalan szobában helyezték el. A vizsgálatot végző Hibay Károlyt a rossz megvilágítású szobában megcsípte és megfertőzte a betegséget terjesztő tetű. A betegség első jeleinek mutatkozásakor Hibay Károly csak egyetlen sort függesztett ki ajtajára: „Beteg vagyok, pár napig nem rendelek. Hibay.” Szervezete tíz napig küzdött a magas lázzal járó kórral, miközben a legjobb orvosok, igyekeztek a beteg segítségére lenni.

A betegségnek hamar híre ment. Nem csupán az utcán volt szóbeszéd a doktor állapota, hanem egy idő után a köszönést is felváltotta a kérdés: „Hogy van Hibay doktor?” Nemcsak a Hibay patikában fordultak meg naponta több százan a beteg állapota után érdeklődve, hanem az Egri Népújság hasábjain is rendszeresen közöltek róla cikket. A betegség ötödik napján „Hibay Károly állapota” címmel reménykedő írás jelent meg, amelyben a javulás jeleiről számoltak be. Habár megjegyezték, nehéz diagnózist mondani, lévén e betegségnek nincs szabályszerű fordulópontja. A kilencedik napon „Ember, akit az emberek nagyon szeretnek…” címmel készült írás a szerkesztőségben, ám a cikk már nem készülhetett el. Az aggódó egrieknek már csak a halál tényét jelenthették be. Hibay Károly haláltusája megszüntette a társadalmi és vallási különbségeket a városban: zsidók és keresztények, napszámosok és úriemberek imádkoztak hitük szerint az orvos gyógyulásáért, amikor 1924. május 9-én, pénteken este fél 8-kor bekövetkezett a vég. A halál fölötti döbbenet végigfutott a városon. A temetést, a fertőzés továbbterjedésének megelőzése érdekében gyorsan megszervezték. 8-10 ezer ember kísérte utolsó útjára. Május 11-én temették el az egri Hatvani temetőben. A temetésről a május 13-án megjelent városi lap „Mártírt temettek” címmel számolt be, amelyben „a felebaráti szeretet vértanújának” nevezték, a 34 éves korában elhunyt orvost. "

1918. azonban nehéz év a családnak, hiszen csak Károly tért haza a háborúból, mert 5. György spanyol náthában elhunyt a háború idején. Hibay Károly hazatérve letetette az orvosi vizsgát, majd 1921-ben Egerben bérelt házat az Érsek utcában, azt, amin ma az emléktábla díszeleg. Károly Egerben éli az életét és a szakmájában dolgozik, majd 1922-ben elmegy a Parádi Anna-bálba, ami megváltoztatja az életét, ugyanis megismeri Hartl Editet. A fiatalok között nagy volt a szerelem, hiszen júliusban ismerkedtek meg és októberben már össze is házasodtak. – mesélte a történész és kiemelte, hogy a dr. Hibay Károly, a szegények orvosa kiállításon látható Hartl Edit eredeti Anna-báli belépője.

Elmondta, hogy dr. Hibay Károlynak és Hartl Editnek egy gyermeke volt, Károly, aki felmenőihez hasonlóan gyógyszerészetet és vegyipart tanult. A férj, édesapa és orvos, dr. Hibay Károly megbecsült lakos volt Egerben. Sokat segített betegein és a rászorulókon, akár az éjszaka közepén is kiment pácienseihez, sőt volt, akiket anyagilag is támogatott. De nem csak hivatásában, hanem emberileg is kiváló volt, egyszerre praktizált kórházban, a magán praxisán és ezeket mellett még díjmentesen plusz munkát is vállalt a közösségben. Jómódú és jó humorú ember volt, viccelődött a Kígyó patika nevével, miszerint aki ott vásárol, az kígyó-gyul a betegségből.

Elhíresültek a doktor N. S. azaz „Non Solvens” feliratú receptjei. A „nem fizető” megjegyzéssel ellátott orvosságos papírokat azok a betegek kapták, akiknek anyagi helyzete nem tette lehetővé a gyógyszer kiváltását, vagy jelentősen megterhelte volna családi kasszáját. Ezeknek a megjelölt recepteknek a beváltásakor dr. Hibay (IV.) György tudta, hogy fia azt akarja, térítés nélkül adja ki a Kígyó patika az orvosságait. Az orvosdoktor rövid másfél évig tartó egri praktizálása alatt egész köteg „Non Solvens” feliratú recept gyűlt össze a patikában, melyre a gyógyszerész apa fia halálakor sírva mutatott: „ennyi maradt dr. Hibay Károly után.” Eme családi patika volt az, amely ékes példaként szolgált a doktor humorérzékére, mely nem mellesleg kedveltté tehette társasági körökben őt: apja patikájáról, a Kígyóról tréfásan azt mondogatta: aki itt vásárol az „kígyó”-gyul a betegségből…

Nekrológjának mondataiból leszűrhető, hogy a város ligetes helyén olyan épületről álmodott, amely alkalmas lenne a csecsemők és kisgyermekek ápolására, gyógyítására. Ugyanakkor elsőként látta el a megyében az Egri Kerületi Munkásbiztosító Pénztár orvosi teendőit is, ellenszolgáltatás nélkül. Legendáját mégsem a végtelennek tűnő munkabírása szülte, hanem az emberszeretete. Több nekrológja is felidézi azokat az eseteket, amikor elaggott és kiszolgáltatott betegeitől nemhogy pénzt nem fogatott el, hanem távozásakor rendszerint a párnájuk alá csúsztatott némi aprót, amely élelemre, tüzelőre és gyógyszerre volt elegendő. Ennek a híressé vált segíteni akarásnak a jelei azok a mondatok, amelyek a munkásságát méltató cikkekben rendre felbukkannak: „kiváló tudású, nagyszívű, erős jellemű”, „legnagyobb szívű emberbarát”, „egy ember, ki mindenkihez jó volt, ki nem úgy szerette embertársait, mint önmagát, de még jobban” és „a nagy munkát fáradhatatlanul, igazi önfeláldozással, soha nem idegenkedve, nemes türelemmel, szerető szívének kedves melegével végezte.” Ezek, a kor gondolkodását, stílusát és nem utolsósorban dr. Hibay Károly jellemét kifejező mondatok azok, amelyek leginkább segítenek megérteni a legenda keletkezésének előzményeit.

A tragédia után, évekkel később Hartl Edit az iparművészetben kezdett el dolgozni, fiuk, Gyurka pedig - a családi hagyományok szerint - bekerült a cisztercikhez. A fiú orvos akart lenni, de anyja nem engedte ezt neki, mondván az egy veszélyes pálya, így Gyurka jogász pályára lépett. Felnőtt korában, feleségével Alízzal 3 gyermekük született.

Forrás: dr. Szuromi Rita történész előadása

Képen: dr. Hibay Károly