WITTMANN JÁNOS FESTŐ
Eger , Dobó István utca 18. számú házban lakott.A 1770-es évek elején korábbi tulajdonosának Proszik Antal üveges mesternek özvegyét, Zemkay Katalint vette feleségül. Nagy korkülönbség volt közöttük, a piktor jó parti volt, átlagon felüli adottságairól városszerte beszéltek, és mindenki nagy jövőt jósolt neki.
Az asszonyt nemcsak a férfi ifjúsága vonzotta, hanem az is,
hogy a jövőben jobb társaságba kerül. Wittmann e házasságban háborítatlanul dolgozhatott, nemcsak a pénzért, hanem alkotói álmainak valóra váltásáért is.
Korábban részt vett a püspöki palota aranyozási munkáiban.
- január 20-án hasonló feladatot vállalt a főpap házi kápolnájában.
A fizetés miatt sem kellett panaszkodnia, ugyanis csak ebben
az esztendőben 475 forintot vett fel. Nem kis összeg, ráadásul
közben másutt is dolgozott. Később felelősségteljesebb feladatok vártak rá. Az ebédlőterembe három képet komponált Szent László legendája alapján.
1766-ban Gyöngyössolymosi templomban dolgozott, 1768 —1769-ben a
megyeház és a börtönépület kapuját és rácsait festette. Ezenkívül
képkereteket aranyozott. Foglalkoztatták a jezsuiták is. A Liceum építéséből is kivette részét, ahol 1781-ben a színházterem freskóját festette meg. Bükkszentmártoni templom főoltárát is ő készítette.
Korán elhalt asszonya végrendeletében rátestálta ezt a házát, amelyet ő még annak életében átépíttetett, s elképzelhető, hogy ekkor húzatta rá az emeletet. Hamarosan új feleséget választott Hering Anna személyében, aki egy jó nevű kovácsmester lánya volt. A férj halála után a házat az új asszony örökölte.
Wittmann Jánosból nem lett jelentős művész, több volt az átlagnál és ügyesebb, de a valódi ihlet azonban ritkán érintette, és ő se ragadta meg mindig a lehetőségeket.
Néhány festménye ránk marad.
(Sajnos munkáiból az interneten semmit nem találtam.)
Forrás: Pécsi István – Ódon házak, hajdanvolt egriek
A mellékelt fotó Dobó utca 18. sz. ház. Forrás: Wikipédia Commons
