ESTÓK BERTALAN (1909-1985)

megemlékezés az Egri Dobó István Gimnázium tanáráról 1909. március 27-én született, 1983-ban hunyt el. Egyetemet Debrecenben, majd Budapesten végezte el földrajz- történelem szakon, igen nehéz körülmények kö- zött, nagy kitartással, akaraterővel nélkülözések közepette. Diploma szerzés után először Nyíregyházán, majd Ungváron kapott tanári állást. 1942-től 1949-ig a hajdúdorogi görög katolikus kántortanító és tanítóképző intézetet alapította és vezette. Az iskola államosítását követően Egerbe kérte áthelyezését. A Dobó István Gimnáziumban 1955-ig igazgatóhelyettesként tevékenykedett. Mélyebb földrajzi érdeklődése arra ösztönözte, hogy felmentését kérje az igazgatóhelyettesi munkája alól, majd ezen időtől megkülönböztetett érdeklődéssel fordult a karszt- és barlang- kutatás felé. Kiváló pedagógus volt, mind a földrajz, mind a történelem óráinak elő- adásai rendkívül tartalmasak, érdekfeszítőek voltak. Azt tanította nekünk, hogy a hazához, ennek földjéhez, nyelvéhez, emlékeihez legyünk hűek: „Csak a gyökértelenül élő, a hagyományokat megtagadó, vagy erre kényszerített nemzet pusztul el" írta megemlékezéseiben. A tudást megkövetelte diákjaitól, akik szerették és tisztelték. Becsületre, jó magatartásra nevelte tanítványait, bizony, ha kellett élt a fegyelmezés eszközével. Eger környéki barlangok neves kutatója volt. Karsztkutató tevékenysége a bükki Vöröskő hegy és környékének kutatásával kezdődött, ezek felszínfejlődéséről megalapozott elméleti tanulmányt írt. Bízott és kitartóan dolgozott a Bükk-fensík alatt feltételezett nagyméretű barlangrendszer forrásbarlangon keresztül történő fel- tárásán. Barlangkutató Táborokat szervezett, melyekre az érdeklődő diákjai szívesen beneveztek. Ilyen alkalmakkor került sor az időszakos Vöröskő forrás és a Tarkői kő- fülke területén történő feltárásokra. Tagja volt a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaságnak és a Nemzeti Park Baráti körének, ahol szabadidejében aktívan tevékenykedett. 1960-64 években a Dobó István Gimnáziumban tanárunk, IV. D-ben osztályfőnökünk volt. Osztálytársainkkal együtt mindig szertettel és jó szívvel gondolunk rá. Öt évenként szervezünk osztály találkozókat és ezekre Berci bácsit (mert így hívtuk) mindig eljött és érdeklődéssel kikérdezett mindenkit sorsának alakulásáról. Ha szükség volt rá ellátott minket, mint felnőtt volt tanítványait bölcs tanácsokkal. Szomorúak lettünk, mikor 1984. évi találkozónkra már nem tudott eljönni, mert egy évvel korábban elhunyt. Igazlátásáról csodálatos aforizmákat írt: „Nem az lesz igazán jó tanár, aki szerepelni kíván, hanem akiben az élet és a tudomány közlésének vágya égetően él." Berci bácsi ilyen volt.

Az 1964. évben az Egri Dobó István Gimnáziumban végzett diákjai tisztelettel emlékeznek Estók Bertalan osztályfőnökükre.

Erdei László