KISFALUDI STROBL ZSIGMOND szobrászművész

Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, 1884. július 1. – Bp., 1975. augusztus 14.): szobrász, Kossuth-díjas (1950, 1953), kiváló művész (1952). Az Iparművészeti Isk.-n négy éven át Mátrai Lajos és Lóránfi Antal tanítványa volt. Közben eljutott Stróbl Alajos műtermébe is, ahol a mester irányításával két akttanulmányt készített 1904, ill. 1905 nyarán. Majd Zala vm. ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult. Finale (1911) című hármas aktjával 1912-ben elnyerte a Rudics-díjat, melynek összegét itáliai, franciao.-i és belgiumi tanulmányutakra fordította. Művészete a nagy német szobrász és teoretikus, Adolf Hildebrand szigorú esztétikájának hatása alatt fejlődött, ám a példakép klasszikus fegyelmét némileg feloldva lágyabbá tette saját plasztikáját és hatott rá az akademizmus is. Az I. világháborúban mint katona készített portréka. Pályája a két világháború közötti időszakban teljesedett ki. Minden munkájában kitűnően érvényesítette technikai tudását. Életnagyságúnál hatalmasabb szobroktól apró porcelán figurákig munkáit lendület, elegancia jellemezte. Az 1930-as években Nagy-Britaniában több mint félszáz portrét mintázott –, már egyértelműen a világhírt jelentették számára. Egyik legismertebb műve a Gellért-hegyen álló Felszabadulási emlékmű (1947). 1952-ben mintázta a Parlament előtti Kossuth-emlékmű főalakját, majd egy év múlva a Millenniumi emlékmű új Rákóczi és Kossuth figuráját. Már nyolcvanéves elmúlt, amikor elkészült a Végvári vitézek (1968) címmű Egerben felállított köztéri szobra, amely egy korábbi kisplasztikájának monumentális méretű variációja.

Végvári vitézek szoborcsoport az egyik legismertebb egri köztéri mű: magyar és török katonák küzdelmét ábrázoló, dinamikus bronzkompozíció. Eredetileg 1967-ben állították fel a Dobó téren, a Városháza előtt. A művet a város térrekonstrukciója és műemlékvédelmi érvek nyomán áthelyezték: 2011-ben döntés született a költöztetéséről, majd a szobor 2014-ben került le a térről, és az újonnan kialakított Végvári Vitézek terén kapott helyet (a teret 2015-ben adták át). Ma is itt látható. A szakértői vélemények szerint ugyanis a 8 méter hosszú és 4 méter magas Végvári vitézek "megkérdőjelezi" a Dobó Istvánt ábrázoló, Stróbl Alajos által készített szobor központi szerepét, illetve kellemetlen takarásba helyezi a Városháza eklektikus épületét is az indoklás szerint.

Szobor avatás 1967.