ACASetét-villa épületnek története!

Kapor Elemér írása 1982-ből!

Az eredetileg tizennyolc magyar holdas terület valamikor kőbánya volt, és Kővágó néven tartozott a felnémeti határhoz. Valószínűleg a felnémeti és rác hóstyák kis házai épültek az itt vágott mészkövekből, majd amikor a vágat értékesebb mezőgazdasági területekhez ért, felhagytak vele, és a városban akkor még szétszórtan tanyázó katonaság lőtérként használta. Csak a nagy „Megyei”, ma Dobó István-laktanya megépítése után, 1898-ban helyeződött át a lőtér a mai helyére. A városhoz közeli területet a honvédkincstártól vásárolta meg dr. Setét Sándor, Eger egyik tekintélyes ügyvédje, a huszadik század elejének jelentékeny szellemi alakja. Setét dr. nemcsak mint jogász, és mint bankember rendelkezett kitűnő képességekkel, hanem mint újságíró, lapszerkesztő is. Lapja, az Egri Újság még 1893-ban indult meg, mint a szabadelvű párt hangadója, s érdekes, hogy míg a konzervatív felfogású sajtó időnként változtatta nemcsak szerkesztőit, hanem címeit is, volt Eger, Egri Híradó, Hevesvármegyei Hírlap, majd ismét Eger, az Egri Újság változatlan irányítással és címmel működött.

A kezdeti időkben hetenként kétszer megjelenő lapot dr. Setét Sándor 1908-ban napilappá alakította át, mint főszerkesztő, felelős szerkesztőnek Tóth Zoltán újságírót hozta fel Szegedről. Vele folytatott beszélgetést a lap hasábjain Gárdonyi Géza, amikor üdvözölte az új napilapot.

A lap olyan erős anyagi alapokkal rendelkezett, hiszen a kereskedőtársadalom és a bankok támogatását élvezte, hogy míg az első világháború kitörése után, 1914. június 20-án megszűnik a konzervatív Eger, az Egri Újság tovább folytatta működését, állandóan friss hadijelentéseket közölt, sőt helyszíni tudósításokban számolt be a helyzetről. 1919-ben szűnt meg, hogy helyet adjon az Egri Vörös Újságnak.

A felhagyott kőbánya és katonai lőtér területe az 1900-as évek elején került dr. Setét Sándor tulajdonába. A családtörzs egyetlen élő tagjának, a Budapesten lakó Setét Annának visszaemlékezései szerint édesapja azért vásárolta meg, mivel három gyermekkel sehol nem lehetett nyaralni, mindenütt „tilos volt a fűre lépés”. Az elvadult területen az új tulajdonos magas kultúrát teremtett, felépítette a házat, öt szobával, a három kút közül az egyik felhajtotta a vizet a lakásba. A felnémeti út mellett, az akkor még megvolt vámház után szép látványt nyújtott a zöld ablakrácsos épület, előtérben száz rózsafa ontotta az illatot.

A Setét-villa 1910-től az írók és újságírók kedvelt találkozóhelye lett. Gyakran megfordult itt az Egerből elszármazott Bródy Sándor, ekkor már túl élete delén, hiszen egykorú volt Gárdonyival, a másfél évtizeddel fiatalabb, de már a világhír felé szárnyaló Molnár Ferenc, aki idehozta látogatóba első feleségét, Fedák Sárit. (A Setét-gyerekek el voltak bűvölve a csúnyaságától. A János vitéz Kukorica Jancsiját szebbnek képzelték, de Molnár Ferenc azt mondta: a lábát nézzétek, abban van a szépsége.) Néha Gárdonyi is lelátogatott a Takács utcából, ő haláláig tartotta a barátságot Setét Sándorral. Többször nyaralt itt az EST-lapok újságírógárdája, Hatvany Lajos aki a kertészét küldte a virágok gondozására.

1925-ben a Hitelbank válsága tragikus vég felé sodorta Setét Sándort, .halála után a család eladta a Kővágót, csak a Széchenyi utcai ház maradt meg, ahol most a Márka presszó működik.

A Setét-villából kiemelték a válaszfalakat, s a nagyterem a kemping lakóinak társalgóhelye lett, benne a Panoráma Vendéglátó Vállalat tart fenn kisebb üzemet. A villa már csak nyomokban őrzi a „ferencjózsefi” kor emlékeit.