EGRI BAZILIKA
Az Egerbe látogató magyar és külföldi vendégek szinte minden alkalommal felkeresik a bazilikát és a várat. Így én is nagyon sok családi vendéget, hazai és külföldi barátot kísértem az egri bazilikába, megcsodálni az architektúrát, freskókat, szobrokat, reliefeket, képeket. Átadva magunkat a látnivalók szépségének, csodálatának és a szakralitás érzésének. A honlapomon 2008-ban rögzítettem az ismereteket, amelyekből a teljesség igénye nélkül, hol kiegészítve, hol elvéve, szeretnék az érdeklődőknek átadni egy csokorral.
Amikor az Eszterházy térről rápillantunk a magyar klasszicista építészet egyik legszebb alkotására, arany betűkkel csalogat bennünket beljebb a felirat:
VENITE ADOREMUS DOMINUM (Jöjjetek, imádjuk az urat)
Mielőtt belépnénk a háromhajós, kereszthajós, kupolaboltozatos monumentális épületbe, a lépcsőzet két oldalán megcsodálhatjuk Marco Casagrande szobrait. Elől Szent István koronával és Szent László csatabárddal, mögöttük Szent Péter kulcsot és Szent Pál kardot tart a kezében.
A főszékesegyház megrendelője a nagyműveltségű Pyrker János László érsek, tervezője Hild József, 1831-1836-ig épült.
Pyrker érseknek (1772-1847) nemcsak az egri bazilikát köszönhetjük, hanem az első magyar nyelvű tanítóképzőt; sokoldalúságát bizonyítja, hogy ő teremtette meg Egerben a gyógyfürdőzés alapjait is. Velencéből 183 világhírű festménnyel tért haza, az ő gyűjteményére, nagylelkűségére és adományára alapozták a Szépművészeti Múzeumot.
A homlokzaton a felirat: Decursu unius lustri exstructa. MDCCCXXXVI
(Öt év alatt felépítve)
Hossza 93 m, szélessége 53 m, magassága 54 m.
A főhomlokzat szobrai (5) és a domborművek Marco Casagrande munkái. Az isteni Igazság és Szeretet kerubja két szélen, középen kimagaslik a Szeretet, a Hit, a Remény szobrai.
Marco Casagrande (1806-1880) szobrászt Pyrker érsek hívta Egerbe, Velencében ismerkedtek meg. Pyrker volt az egyetlen nem olasz származású velencei pátriárka. Casagrande közel 30 évig dolgozott Magyarországon, aztán visszatért hazájába. Az egri bazilika belsőben 24 domborműve látható.
A homlokzat előtti teraszon nyolc 17 m magas és 1, 5 m átmérőjű korinthoszi oszlop áll. A templombelsőben 8-8 korinthoszi oszlop 3 hajóra tagolja a templomot.
A milleneumi kapun keresztül jutunk be az épületbe, amely bronzból és tölgyfából készült, alkotója Tóth Sándor. Magassága 711 cm, a domborművek mérete 80 x 100 cm. Az Egri Főegyházmegye történéseit, kiemelkedő eseményeit, személyiségeit jeleníti meg. Láthatjuk II. János Pál címerét és jelmondatát: „TOTUS TUUS” (Egészen a Tied), Seregély István címerét és jelmondatát: „CHRISTUS EST VIA, VERITAS ET VITA” (Krisztus az út, az igazság és az élet).
A bejárathoz közeli kupolát, Takács István (1901-1985) mezőkövesdi festőművész festette, aki a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola festő szakán szerzett diplomát. Mélyen vallásos ember volt, egész életét a templomfestésnek szentelte. Magyarországon közel 300 templomban fedezhetjük fel munkáit. Állandó életmű-kiállítása van Mezőkövesden, 250 alkotása látható, érdemes időt szentelni rá.
A freskó két körmenetet ábrázol, amely az egri székesegyházból a római Szent Péter Bazilikába tart. Történelmi jelentőségű, mert abban az időben készült, amikor a magyar katolikus egyházat el akarták szakítani Rómától.
A freskó a hívek hűségét fejezi ki Rómához.
Felsorakoznak a magyar történelem jelentős alakjai: Szent István király aranyszínű koronázó palástban, felesége Gizella királyné, tragikus sorsú fiuk Szent Imre herceg, nevelője Szent Gellért püspök, mögöttük Szent László király, IV. Béla és lánya Szent Margit, Szent Erzsébet rózsákkal, Hunyadi János a törökverő, két gyermekével, Mátyással és Lászlóval, Tomori Pál kalocsai érsek, Zrínyi Miklós a szigetvári hős, Dobó István a hűség, a hazaszeretet, az elszánt küzdeni akarás jelképét megtestesítő egri vár kapitánya. Pázmány Péter esztergomi érsek bíbornoki ruhában, a három kassai vértanú mellett Zrínyi Ilona, majd lóháton II. Rákóczi Ferenc.
Az egri főpásztorok csoportjában felfedezhetjük Pyrker László érseket a Hild által tervezett bazilika makettjével, mellette Telekessy István püspök, Eszterházy Károly, Szmrecsányi Lajos érsek. A háttérben 3 neves pap: Tárkányi Béla, Mindszenti Gedeon költők, és Zsasskovszky József zeneszerző.
A Szent Péter Bazilikától jobbra Czapik Gyula érsek, a freskók mecénása vezetésével felsorakoznak a népviseletbe öltözött hívek is. Czapik érsek mellett áll Bordás kanonok, a bazilika festésének irányítója. Maga a festő is látható sötét overállban, sapkával a kezében.
A kupolaboltozat csegelyein női szenteket látunk. (Szent Margit, Árpádházi Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Jolanta)
A nagykupola. Mérete: 40 m magas, átmérője 18 m. Csegelyein a 4 evangelista látható, a hozzájuk kapcsolódó attribútumaikkal együtt. Máté az angyal, Márk az oroszán, János a sas, Lukács az ökör társaságában. A kupola ablakai között a 12 apostol freskóképe látható.
A mennyezetfreskó szintén Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása. (1950)
János apostol „Jelenések könyve” műve alapján az Apokalipszist, a világ vége jövendöléseit festi meg. A freskó szélén a száműzetésben élő János apostol Pathmosz szigetén egy sziklán írja látomásait. Fölötte az Úr, alatta bárány képében Krisztus és körülötte a bölcsek. A harsonát fújó angyalok alatt az apokalipszis négy vágtató lovasa: Fehér (halál), vörös (háború), fekete (éhínség), zöld (járványok) Mellettük a 7 tagú angyalcsapat szörnyű csapásokat okoznak csészéik kiürítésével. Az Utolsó Ítélet elsötétülő nap, lehulló csillagok, előbújik a szörnyeteg, amelyre Mihály főangyal csapást mér. A csapássorozat után reményt ad az emberiségnek Az Úr, Krisztus a bárány, a napba öltözött asszony Szűz Mária megjelenése.
„És az Isten majd letöröl szemükről minden könnyet és halál nem lészen többé sem gyász, sem jajkiáltás…” Jelenések könyve 21. fejezet 4. vers részlete olvasható a főkupolán.
Az Apokalipszis és szentélykupola közötti kis kupola mennyezetének díszítési terveit Nagy Virgil készítette. 1910-ben a kupola csegelyein arany háttérben Sándor Béla művét: Szent Gellért, Szent Imre, Szent László és Kapisztrán Szent János alakjait fedezhetjük fel.
A kupola oszlopközeiben lebegő szárnyas kerubok láthatók, szimbolikus tárgyakkal a kezeikben.
A szentély 12 méter átmérőjű boltozatát Tardos-Krenner Viktor freskója borítja. I. István királyunk, az egri püspökséget alapítója megszemléli a székesegyház építését a várban. A kupola alatti csegelyeket Szent Ágoston, Szent Jeromos, Szent Ambrus és Szent Gergely ülő alakja foglalja el.
Szentély. Három lépcső vezet fel a bazilika szentélyébe. A főoltár 5,5 méter magas, felsőtárkányi, szürke márványból készült. A gyertyatartó gyüdi márvány, a tabernákulum feletti kis kupola márványa siklósi, a két térdelő angyalszobor márványlapja losonci, de még a görög Küroszból és Veronából is került márvány az oltárra. A szentségház, és az oltár felső részén vánkoson térdeplő angyalok carrarai márványból készültek.
A főoltár mellett magasan kiemelkedik balra az Igazság kerubja (mérleg, kard a kezében), jobbra a Hit kerubja égő fáklyával. Az angyalok Casagrande művei.
A tabernákulum jobb és bal oldalán 2-2 angyalt ábrázoló relief látható. Művészettörténészek szerint az angyalpárok hasonlítanak a XV. századi Duccio domborműveire, a bal oldalin pedig Donatello hatása érződik.
A főoltárkép Szent János evangelista forró olajban történő kivégzési próbálkozását, jelenetét ábrázolja, Josef Danhauser (1805-1845) bécsi festő alkotása 1835-ből. Halálra ítélték, forró olajba mártották, de megfiatalodva szállt ki az olajból. A bazilika legművészibb, legértékesebb festménye.
Az oltárkép fölött az áldást osztó Megváltót láthatjuk.
A jobb oldali mellékhajó végében van a Mária kápolna. A kápolnát Szoldatits Ferenc festette ki 1881-ben. Az oltár fölött a máriapócsi Könnyező Szűz Mária kegykép másolata, amelyet 1699-ben Imrelszky Péter festett, az eredeti a bécsi Stefansdomban van. A kegykép 1715-ben és 1905-ben könnyezett, ebben a kápolnában őrzik a kis párnácskát, amivel felfogták a könnyeket. A boltozat freskóján Szűz Mária megkoronázását láthatjuk.
A bal oldali mellékhajó végében van a carrarai márványból készült Szent Mihály oltár, (1894) Schikedanz Albert készítette. Az oltárképet Michelangelo Grigoletti festette, Szent Mihály arkangyal győzelme a gonosz fölött.
Szószék. A Szent Mihály oltár mellett áll, az 1910-ben készült márvány szószék. A szószék oldalán János apostolt láthatjuk, Damkó József domborműve. A hangvető faragványokkal díszített.
Festmények:
Ha körbesétáljuk a templombelsőt, a következő festményeket láthatjuk:
Michelangelo Grigoletti: Szent család; Giovanni Schiavoni: Krisztus a kereszten; Kracker Lukács: Szent István felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának; Kracker Lukács: Szent László leborul Szűz Mária előtt; Adeodato Malatesta: Krisztus megkeresztelése a Jordán vizében; Giovanni Busato: Szent Anna a gyermek Máriával
A 14 stáció festmények Takács István munkái.
Domborművek:
A homlokzaton balról jobbra: Jézus levétele a keresztről, középen: Jézus kiűzi a kufárokat a templomból, a 12 éves Jézus a templomban.
Belső nagyobb domborművek:
Jobb oldalon: Jézus bevonulása Jeruzsálembe, Szent Mihály legyőzi a sátánt, Szent Péter szabadulása a börtönből, Jézus és a hozzá siető gyermekek.
Bal oldalon: Jézus és a házasságtörő asszony, Tóbiás és az őt kísérő Rafael, Angyali üdvözlet, Lázár föltámasztása.
Orgona
Az eredeti orgonát Bartakovics Béla érsek hozatta a salzburgi Moser cégtől 1864-ben. Kodály Zoltán ezt mondta róla: „Az ország legszebb hangú, legorgonaszerűbb hangszere” 1912-ben, 1964-ben, és 2000-ben felújították, korszerűsítették. Nyáron az orgona a hangversenyek főszereplője, sok szép koncert résztvevői voltunk.
A Szent Mihály harang
2001-ben került a helyére, az előző harangot (4350 kg) háborús célra 1944-ben elvitték. Passauban öntötték, két méter magas, 218 cm széles, 6015 kg. súlyú, 78 %-a réz, 22 %-a ón. A harangot Szent Mihály, Szűz Mária, Szent István, Szent László, Szent János apostol domborművei, Eger címere és szőlőfürtök díszítik.
Az impozáns kripta
három terme (téglalap, kör és nyolcszögletű) a kereszthajó alatt fekszik. Főpapok, egyházi személyek temetkezési helye, de a mai napig temetkezési helye az egrieknek is. Itt nyugszik a Bazilika építtetőjének, Pyrker érseknek a szíve, végakaratának megfelelően, „Egerért dobogott az, legyen az egrieké”, teste pedig Lilienfeldben egy cisztercita kolostorban alussza örök álmát.
A tanulmányt készítette: Dr.Estók Bertalanné Kiss Olívia
Források: Sugár István (1917-1999) történész, Czakó István (1927-2016) kanonok írásaira, jegyzeteire támaszkodtam, akivel együtt tanítottunk az Angolkisasszonyok Intézetében, valamint Heves Megye Története c. kiadványra. A fotókat én készítettem.
