Eger Szent Mihály harangjai!
Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét. Ezután kezdték el építeni a mai vár helyén a székesegyházat, vagy katedrálist, amely nevét a püspök tanítószékéről, katedrájáról kapta.
A történelem viharai többször lerombolták az először román, majd gót stílusú templomot. Az egri vár 1552-es ostroma után, a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok a székesegyházat sem kímélték így a kanonok testülete, a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját. Eger város és az egyházmegye lakosságának növekedésével szükségessé vált egy nagyobb templom építése, melyet Telekessy István kezdett meg, majd Erdődy Gábor az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva és a templomot majdnem kétszeresére bővítve fejezett be 1727-ben.
Az 1800-as évek elejére a több évszázados harcok elmúltával az ország lakossága úgy meg növekedett, hogy az immár érseki rangot kapott egri főpásztorok még nagyobb Főszékesegyház építését határozták el.
Eszterházi püspök készítette el az első terveket, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt tervezőkkel és végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére. A Főszékesegyház 6 év alatt épült meg és 1837 május 6-án szentelték fel.
Valamikor(és most is) a legnagyobb harangok közé sorolták a főszékesegyház Mihály nevű nagyharangját. Latin nyelvű felirata szerint a nyolcvan éves Telekessy István püspök öntette, s 1711-ben szentelte fel az eredetileg 25 mázsás harangot. Miután 1775-ben megrepedt, Esterházy püspök megnagyobbítva újraöntette.
Érdemes megemlíteni a Donát nevűt. 1776-ban készült, de 1851-ben újra kellett önteni. Nem híres mester, hanem Korrench Mark harangöntő segédje készített.
Valahogy nem kísérte a szerencse ezt a harangot, az 1820 és 1830 közötti években harangozás közben kicsorbult. Egy Méhes Mihály nevű egri lakos közel kétmázsányi részt reszelt ki a csorba helyéről.
Ám a balszerencse tovább kísérte az egriek közkedvelt harangját. Az első világháború idején hadicélokra elszállították.
Amikor utoljára kondult, akkor már az egriek százai pihentek az orosz föld csataterein.
Első világháborúba elvitték a harangokat. Egri újság, 1916.11.26.
Érdekes látványban volt része ma a város közönségének. Útra keltek a harangok, de nem szimbolikus értelemben, mint nagycsütörtökön, hanem a szó legteljesebb értelmében. Kiléptek a magas toronyablakon, azután leugrottak a mélységbe, nagy lyukat vágva maguk alatt, akár a lepuffanó gránát s nemsokára utaznak is már sebes vonatokon nagy officinák felé, ahol boszorkányos olvasztó kemencék és szövevényes gépek retortáin át ágyú lesz a harangokból. Erre a sorsra jutnak az ország összes harangjai. Egerből is elvittek ma minden harangot s valamennyi templomnak csak a legkedvesebbet hagyták meg, hogy ez teljesítse tovább a többi helyett is kötelességét, hívogassa az élőket, sirassa a holtakat, riassza el a villámokat, míg testvéreik nemsokára a messze harcmezők véres viharában már ontani fogják a villámokat.
Az újabb „Mihály” harang: 4351kg súlyú volt!
Kriston Endre segédpüspök beszéde!
Szent Mihály harangja! Te az ezeréves nemzeti dicsőség komolyszavú tolmácsa légy! Bátran hirdesd ország világnak, hogy bár téged is roncsokká zúzott a világháború, mint szent István országát, de a komoly igyekezet, a céltudatos erős akarat téged már ismét egésszé kovácsolt.
1944.szeptember 29-én hadi célokra leszerelték és elvitték a németek.
A II. világháború alatt elvitt „Mihály harang” pótlásának, gondolatát Czakó István kanonok úr a Bazilika akkori plébánosa karolta fel, s időt fáradtságot nem kímélve szervezte meg az új harang elkészítését. 1999. november 14-én a Belvárosi Plébánia képviselőtestülete elhatározta az új harang öntését.
A harang 2001-ben Passauban, Rudolf Perner harangöntő műhelyében készült!
