Az egri csillagvizsgáló története!

Dr. Zétényi Endre, a TIT. csillagászati szakosztályának elnökének írása 1961-ből.

Bevilagua-Borsody Béla így indokolja még írásában az egri csillagda alapítását: A 18. század jellemző gondolata a „Rátió”, az „Ész”. E barokk-korszakban már minden társadalom egy politika, tehát a csillagászat is az, politika. „A forradalom elsősorban a természettudománnyal, így a csillagászattal érvel az egyház maradisága ellen. Ugyanakkor a felvilágosodást levezetni akaró tudatos bécsi politika a természettudomány propagálásával a tömeghangulatot az egyház ellen vezeti. Az egyház, hogy a versenyből le ne maradjon, az elmaradottság vádja ne érje, természettudományosságot csinál, nehogy ellene fordítsák. A nagyszombati, kolozsvári, majd a budai csillagvizsgálók építése, irányítása Hell Miksa, a magyar származású, bécsi jezsuita csillagász nevéhez fűződik. Eszterházy püspök, az egri líceum építtetője is őt kérte meg az egri csillagdaépítési szakértőjéül. A Hell Miksával megkezdett érintkezés első nyoma az 1762. augusztus 6-án kelt levél, melyben Hell értesíti a püspököt, hogy Balajthy Máté egri papot — akit a püspök Bécsbe azért küldött, hogy a csillagászatot megtanulja — szívesen fogadja. Hell eleinte jó véleménnyel volt Balajthyról, Hogy időközben mi történt, nem derül fény az irodalomból. Eszterházy és Hell levelezései 1762—72 között hézagosak voltak, a Balajthyhoz fűzött remények nem váltak valóra, Egerből elkerült, 1773-ban már kunszentmártoni plébános volt. 1774 -ben a Specula berendezésére irányuló munka újabb lendületet vett. Az eltávozott Balajthy pótlására — aki ténylegesen nem is lehetett a csillagda vezetője — a püspök Madarassy Jánost szemelte ki, aki már 1774. október 28-án Bécsből tesz jelentést. Ő is Hell Miksa mellett tanulja az asztronómiát. Termékeny és maradandó emlékű évek ezek. Az egri építkezés szakadatlanul folyik. Madarassy 1175 májusában terjedelmes levélben számol be a toronyban felállítandó „Linea Meridionális” (délvonal) kőlapjairól. Írja, hogy a délvonal céljaira a genovai márvány a Brenner-hágónót furományos szekéren gurult le Bécsig. 1776. év májusában Hell Miksa Madarassy társaságában megérkezett Egerbe. Az itt tartózkodás idején a délvonalat kitűzték, a genovai márvánnyal helyét megjelöltették, mely ma is hitelesen mutatja az É—D-i irányt. Madarassy ez évben befejezte bécsi tanulmányait. Csak alkalom adtán utazott oda, ha a beszerzendő műszerek a Hell-lel való találkozást szükségessé tették. A csillagászati műszereket Hell részben Bécsből, részben pedig Londonból, Maskelyne greenwichi csillagász közvetítésével rendelte meg Eger részére. Mintegy 8-féle műszert sorol fel csak egy alkalommal Madarassy, melyek Londonból érkeztek. Ott készítették a nagy Quadráns Muralist is, mely a „Múzeum” termében áll elárvultan. A barokkos faragványú ülőlap gondozásra vár. Egyébként a londoni rendelések 9114 rajnai forintra rúgtak. Madarassy komolyan készült élete célkitűzésére. Már Bécsben jelentős csillagászati megfigyeléseket végzett a Jupiter holdjainak fogyatkozásaival kapcsolatban. Az 1776-ban kiadott „Ephemerides”-ben Hell azokat le is közölte. Az egri, korszerűen felszerelt obszervatóriumban Madarassy 1778-ban kezdte meg működését. Itteni megfigyeléseinek az eredményét a bécsi csillagászati évkönyvben adta ki. 1779-ben tovább épült a Specula. Hell levelezéséből kitűnik, hogy az egri csillagda toronyépülete részére Fellner építésznél forgatható kupolát rendeltek. E kupola vasváza ma is eredeti szerkezet. A vörösréz köpönyeget 1915-ben háborús céllal leszerelték. Állítólag nem olvasztották be, hanem akkor a Fémközpontban elkallódott. Ugyanakkor cinkezett vasbádogból készült a mai pótköpönyeg. Az 1781-i bécsi évkönyv arról tájékoztat, hogy műszereivel Madarassy megállapítja Eger (líceum) pontos földrajzi szélességét (47° 53’ 54,5”). 1784-ben megszakadt a csillagdában folyó lendületes munka. II. József, a kalapos király, Egerbe érkezett, mint a püspök vendége. Egyesek szerint itt a líceum intézményeiről nem nyilatkozott. Más feljegyzések szerint — amikor a püspök bemutatta a líceumot, mint a létesítendő egyetem épületét, — a császár azt a megjegyzést tette: jó lesz kaszárnyának. Annyi bizonyos, hogy nem tetszett Józsefnek az egyetem terve. Elutazása után néhány nap múlva futár hozta a császár rendeletét, mely szerint az egyetemet átszervezte, csak gimnáziumot hagyott meg a líceumban. Az időközben szemináriumi állásra kinevezett Madarassy is elvesztette hivatalát, megvált a csillagdától, pár évig egri plébános, majd tatai főesperes, végül a halála előtti évben (1813—14) az egri vár prépostja lett. Madarassy távozásával „interregnum” következett be, az intézet élet jelt sem adott magáról. Kazinczy Ferenc 1789-ben meglátogatta Eszterházy püspököt, ezen útja kapcsán az egri csillagdáról ígyem lékezik meg: „... Az-az épület, melyet most líceumnak hívnak, oly jó ízléssel épült, melyhez hasonlót nem láttál... Hátul áll a Specula, temérdek költséggel szereztetett be minden. Mit lehetett volna ezen minden hazai példákat felülmúló igyekezetből remélni, ha a vezetők szándéka nem hátráltatott volna. Most a normális iskola, s néhány pap lézeng benne...” A z 1809-ig gazdátlan csillagda élére Fischer érsek Tittel Pált, a líceum matematika professzorát nevezte ki. Vele formális szerződést kötött, melyben arról is megállapodás történt, hogy Tittel utódokat nevel. Előbb Bécsben Trisneckernél, majd 1814-től Göttingában tanul, a híres matematikushoz, Gausshoz megy tudását gyarapítani, aki elismeréssel nyilatkozott róla. Onnan Tittel — az érsek kedve ellenére — Párizsba, majd Londonba látogat. Angliában megismerkedik kora híres csillagászával, Herschellel. 1818. év januárjában tér vissza Egerbe. Itthon munkatársai irigységével találkozott. Az érsek is neheztelt rá, amiért nem Rómát választotta tanulmányai színhelyéül, s hogy Angliában felvilágosultakkal, protestánsokkal érintkezett. A sok huzavonának az lett a vége, hogy Fischer érsek halála után eltávozott Tittel Egerből, elfoglalta a felajánlott gellérthegyi csillagvizsgáló igazgatói állását. Tittel távozása után a gazdátlan műszerek lassan elavultak. Ez időben Tittel mellett a gellérthegyi obszervatóriumban dolgozott montedegoi Albert Ferenc nevű, tiroli olasz származású, de egri születésű fiatalember. A császáriak a szabadságharc alatti viselkedéséért Albert Ferencet rövid ideig börtönbe is vetették. Az akkori egri érsek, Bartakovics, felkarolta a jobb sorsra érdemes fiatalembert. 1851. június 4-én kinevezte a líceum tanárának, a csillagvizsgáló igazgatójának, könyvtárosának. Munkáját megkezdte. 1856 márciusában terjedelmes beadvánnyal fordult az érsekhez, feltárta benne az elavult műszerek állapotát, felújításának szükségességét. Ez volt az utolsó kísérlet a csillagda restaurálására. Az elodázásnak, a megnemértésnek talán a Bach-korszakban beállott pénzügyi ziláltság is okozója volt. 1868-ban, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésével kapcsolatosan még beszámol Albert Ferenc Eger sarkmagasságának megállapításáról, mely utolsó csillagászati ténykedésének bizonyult. A gyűlés után a Specula hallgatásba süllyedt. Innen kezdve főleg a „Camera Obscura” kedvéért keresték fel a kirándulók. Még Albert életében, 1879-ben KonkolyThege Miklós, az ógyallai csillagvizsgáló alapítója meglátogatta az egri csillagdát, s ennek felszereléséről úgy nyilatkozott: „ma már csupán történelmi jelentőségű régiségek”. 1930-ban a budapesti nemzetközi csillagászkongresszus kiránduló tagjai még az eredeti helyén, az ún. Múzeumban tekinthették meg a régi csillagászati műszereket. 1948—49-ben az elmozdíthatókat Budapestre szállították. A Sánc utcai Uránia csillagda raktáraiban várják, mikor üt az óra, amidőn újra visszakerülhetnek eredeti helyükre, Egerbe. Ehhez meg is van a reményünk. A líceum tornya és a múzeum terem közeli renoválása után a műszerek eredeti helyükre kerülnek vissza. A felszabadulás időszaka más feladatot bízott az egri csillagda mai munkatársaira. Régen az egyház és az állam vetélkedés területe volt. A csillagos eget misztikummal vonták be. Aki ott cselekedni próbált, a hatalmasok ellenállásába ütközött. Ma a valóság bemutatását igyekszik szolgálni szerény keretek között is. Napjainkban egyre közelebb kerülünk a csillagok világához. A mesterséges holdak, a szputnyikok már a világűr határán járnak. Az ember is megtette az első utat az űrben. Nincs messze az idő, amikor elindul a távoli égitestekre is. Ez az oka annak, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a csillagos ég jelenségei iránt. Mégis sokan félnek a csillagászattól, visszariadnak a csillagászati számoktól. De lassan ezekkel is megbarátkoznak az emberek. A mai kor embere a tudománynak és a technikának annyi új eredményéről értesül, hogy ezek mellett a csillagászati alapismeretek elsajátítása nem okozhat nehézséget. Mi az egri „Uránia Csillagda” pillanatnyi feladata? Végzi két távcsövével a rendszeres és alkalmi csillagászati bemutatásokat. Munkatársai a kisebbik műszerrel a megye falvait is fölkeresik, ott csillagászati filmeket mutatnak be, előadásokat tartanak, kielégítik az üzemek, a tsz-ek, művelődési házak ilyen irányú igényeit. Szerveztek csillagászati szakkört is. A központ rendezésében csillagászati továbbképző tanfolyamokat szervezünk, hogy új csillagász szakembereket adhassunk a kulturális frontra, akik segítenek lerakni a tudományos világnézet alapjait. A mai egri csillagda a valóságot igyekszik az érdeklődők előtt feltárni. Távolabbi célunk a tudományos vizsgálódás megkezdése. Szocialista államunk anyagi ereje rövidesen lehetővé teszi a korszerű műszerek beszerzését, akkorra új kutatógárdának kell ide felsorakoznia, hogy a világ igaz megismerésének harcában mi is méltóan szerepelhessünk.

egtekinthető: Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont

Kép 1912. évben.