Erdődy Gábor Antal egri püspök
Pozsonyban született 1684 szeptember 27-én. 1715-ben lett az Egri Főegyházmegye püspöke. A patinás magyar–horvátországi nemesi családból származott, grófi ranggal.
Telekesy István halála után 1715 és 1744 közötti püspöksége alatt új barokk stílusú püspöki székhely építését folytatta. A palota középső szárnyát az ő megbízására építtette az olasz mester Giovanni Battista Carlone 1715 és 1732 között.
Habsburg-udvarral jó viszonyban állt, és Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánja is volt
Fontos szervezési lépés volt a papnevelés, a szeminárium fejlesztése: már az ő idejében teológiai tanítás folyt az Egri Szemináriumban két-három évfolyamos formában.
A város új székesegyházát, a mai egri bazilika helyén lévő Szent Mihály templomot is az ő idejében alakították-újították fel.
A korszakban Eger városában a barokk városmag kiépülése volt jellemző, az építkezések, paloták és templomok megújítása. Egy tanulmány megemlíti: „… az évszázad második jelentős egri főpapjának életviteléről, műveltségéről, gondolkodásmódjáról gyarapítani ismereteinket, árnyalni és pontosítani-” körülbelül így.
Tevékenységét jellemezte a katolikus reformáció mellett az ellenreformációs, protestáns egyházak visszaszorítása. Cselekedeteivel több helyen elűzték a református lelkészeket, templomaikat katolikusoknak adták. Emiatt „protestánsok pörölyének” is nevezték egy forrás szerint.
Az ő támogatásával telepedtek le Egerben az irgalmasrendi szerzetesek, a Betegápoló Irgalmas Rend 1726-ban. 1726-ban alapították meg a férfi kórházat Egerben, amelyben az ő püspöki rendeletei is szerepeltek, így egészségügyi fejlesztésekben is fontos szerepe volt.
- május 6-ára hívott össze zsinatot Erdődy püspök, bár néhány kutató szerint ez inkább papi gyűlés volt.
Az 18. század eleje Magyarországon a török idők után az újjáépítés és az egyházi (katolikus) megerősödés időszaka volt. Erdődy püspöksége alatt Eger városa és egyházmegyéje egyik kiemelt központtá vált.
Az építkezések, a palota- és székesegyház-építések révén hozzájárult az egri egyházi státusz és reprezentáció megerősítéséhez — nemcsak vallási, hanem kulturális és társadalmi értelemben is.
Az oktatás, a klerikális képzés támogatásával a „papnevelés” rendszerének fejlődéséhez is hozzájárult — ami az egyház jövőjét is építette. Az ellenreformációs intézkedései révén szerepet vállalt a katolikus egyház társadalmi és vallási pozíciójának visszaszerzésében az országban.
Erdődy Gábor Antal egri püspök fontos szerepet vállalt az egyház megerősödésében, papok képzésében. Sokat tett a barokk város építészeti kialakításában fejlődésében. 1744. szeptember 26. halt meg Egerben.
Források: eger.egyhazmegye.hu
Eger varos úrbéri és felszabadulási pere (II. rész) DR. SZÁNTÓ I.
Portréja – Johann Lucas Hütter festménye (1753)
